Ásotthalom – A tudás teszi a különbséget.

A Bivalyos Tanya csapata elkötelezetten segíti az édesburgonya termelők helyzetét az innovatív mezőgazdaság, a kifinomult édesburgonya-termesztési módszerek, a fejlett technológia, a megfelelő fajták és a minőségi nemesített állomány révén.
Édesburgonyát termesztünk több mint 30 éve. Egyedülálló tudással és sikeres tapasztalatokkal rendelkezünk a termelési folyamat minden szakaszában. Ehhez értünk a legjobban, ez áll szakmai életünk középpontjában, és meg is tudjuk osztani ezt a tudást Önnel, hogy termesztési projektjei sikerrel záruljanak!
Vegye fel velünk a kapcsolatot most, és beszéljünk a következő édesburgonya termesztési projektjéről!

Szakmai tanácsadás

Dr. Szarvas Adrienn
Növényorvos

Növényegészségügy

 +36-70/50-17-421

E-mail: info@bivalyos.hu

Zsótér István
Műszaki vezető

Termesztési tanácsadás

+36-30/84-53-623

E-mail: info@bivalyos.hu

Szakmai tanácsadás

Dr. Szarvas Adrienn
Növényorvos

Növényegészségügy

 +36-70/50-17-421

E-mail: info@bivalyos.hu

Zsótér István
Műszaki vezető

Termesztési tanácsadás

+36-30/84-53-623

E-mail: info@bivalyos.hu

TERMESZTÉSI útmutató

SZÁNTÓFÖLDI TERMESZTÉSHEZ

A megbízható és egészséges szaporítóanyag mellett az alábbi útmutatóban szereplő fogásokkal tudunk szolgálni, hogy eredményes legyen a batátaszezon

Termesztési útmutató

Termőhely igény

A batáta trópusi származású növény, ebből következik, hogy sok napfényre és melegre van szüksége.
A talaj pH tartományára nem igényes, az ország legtöbb területén termeszthető. Optimális termesztése az enyhén savas tartományban van. Az édesburgonya számára a 5,5-6,5 pH értékű talaj a legmegfelelőbb, de 5.0-7.0 pH közötti tartományban is jól terem. Ültetés előtt talajvizsgálat javasolt. Elkerülendőek a korábban nem művelt vagy erodált földek, továbbá minden olyan terület, amelyek féreg vagy egyéb fertőzéssel terheltek.
Gyenge humusztartalmú homoktalajokon is sikeresen termeszthető. Itt javasolt a trágyagranulátum használata tavaszi kijuttatással. A talaj kötöttségére nem érzékeny, de a laza szerkezetű (homokos) talajokon formásabb termés várható.

Az elővetemények hatása az édesburgonyára

Javasoljuk számításba venni a földünk előéletét, azaz, hogy milyen növényeket termesztettünk az édesburgonya előtt az adott területen. Az elővetemények sorában kifejezetten rossz ómen a lucerna, hiszen rengeteg nitrogént hagy maga után a talajban, és minden olyan növény kerülendő, ami elősegíti a talajlakó kártevők elszaporodását. Ilyenek például a gyökérzöldségek.
Az édesburgonya tekintetében jó előveteménynek számítanak a konyhakerti zöldségfélék, napraforgó-zab keverék és a rozs. Az édesburgonyát nyugodtan lehet 2-3 évben is ugyanarra területre ültetni.

A talaj előkészítése

A batáta szinte minden talajtípuson termelhető. Kötöttebb talajon a bakháton való termesztés javasolt. Érdemes fekete fóliával takarni a bakhátat. Jótékony hatását nem csak a gyomosodás mértékének visszaszorításában, de a talajhőmérséklet növelésében is kifejti. Amennyiben az időjárás engedi, érdemes a bakhát húzását ültetés előtt legalább két héttel megtenni, és a talajt feltölteni vízzel, hogy az kellően megülepedjen, illetve kiültetéskor minél kevesebbet kelljen öntözni, és ezzel hűteni a talajt.
A talajfertőtlenítés fontos, mert a pajorok, férgek nagyon szeretik az édes gumókat és komoly károkat tudnak okozni.

A szaporítóanyag

Csak megbízható helyről származó, egészséges szaporítóanyagot használjunk. Érdemes a professzionális gazdaságokban és a világon is leginkább elterjedt módot, a dugvánnyal való szaporítást választanunk, hogy minél több és egészségesebb kötésszámot alakíthasson ki a növény a talajban.
A dugványokat a leveleivel együtt, 20-25 cm hosszú szárral szállítjuk. Javasoljuk a szállítást követő minél korábbi ültetést. Ha ez nem kivitelezhető, akkor a dugvány legfeljebb öt napig, 8 °C fokon őrzi meg ültetésig a minőségét.
Tárolás alatt ne vizezze, viszont ültetés előtt 2-3 órával bőven vizezze be a dugványokat.

Ültetés

Gyökér nélküli dugványt ültetünk, ami jól ered és jó minőségű termés érhető el vele. Megfelelően előkészített, gyommentes talajba ültessük. A dugványokat 1 m sor- és 30 cm tőtávolságban (kb. 33 000 db/ha) úgy kell ültetni, hogy a dugványokon található nóduszokból, vagyis azokból a csomókból, amiből gyökeret tud növeszteni az édesburgonya, minél több kerüljön a földbe. Ez általában a növény ²⁄₃-át vagy akár ¾-ét is jelentheti. Ha a meglévő gépesítésünk a burgonya technológiához illeszkedik, akkor választhatunk 75 cm sor- és 40 cm tőtávolságot is. Mélyen és jól beszorítva a földbe ültessük el a szaporítóanyagot. A dugványokat csak az ültetés előtt két-három órával kell bevizezni. Az ültetéshez használhatunk spárgaszedőt, vagy egyéb botot, ültetővillát, de nagy területen történő ültetéskor használható palántázógép is.

A dugványokat ferdén, laposan helyezzük a földbe az egyenletesebb gumóméret és az esztétikusabb alak miatt úgy, hogy csak a legfelső levelei maradjanak a felszín felett. A dugványokon hagyott levelek hozzásegíti a növényt a kedvezőbb tápanyagfelvételhez, ami a növekedés beindulásánál előnyt jelent.

Mikor ültessük ki az édesburgonyát?

Legkorábban a tavaszi fagyok biztos elmúltával, rendszerint ez május 15-e után lehetséges, de ne kapkodjunk, június hónapban sem késő az ültetés. A meleg kedvez a növény fejlődésének, ezért a nappali 20-30 °C fok, az éjszakai 15-20 °C és a 15 °C foknál nem hidegebb talaj az optimális hőmérsékletek a batáta gyökeresedésének. Fontos, hogy se túl forró, se túl száraz talajba ne kerüljön a dugvány, ezért ne délben ültessük el a dugványokat és ültetés előtt jól locsoljuk be a talajt. Értelemszerűen, ez a trópusi növény a hideg talajba kerülést sem szereti, ezért figyeljük a talajhőmérséklet emelkedését május második felében. A késői, júliusi ültetést nem javasoljuk, mert nem lesz elég ideje megnőni a gumóknak az őszbe átnyúló tenyészidőszak miatt.

A gyökérzet optimális fejlődése

Az édesburgonya gyökérkezdeményei a szárának csomópontjainál helyezkednek el. Ezekből a nóduszokból indulnak növekedésnek a vékony, fehér színű gyökerek, melyeket szaknyelven járulékos gyökereknek nevezünk. Az ültetés utáni 2 hétben dől el, hogy mely járulékos gyökérből lesz raktározó gyökérzet. Ideális termesztési körülmények között a járulékos gyökerek raktározó gyökerekké alakulnak, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén, ugyanazon járulékos gyökerek röviddel az ültetés után a ceruzagyökerek képződéséhez vezetnek.

Az édesburgonya tároló gyökereinek képződése szempontjából legfontosabb elemek:

  • Tartsa fenn az optimális talajnedvességet az ültetés előtt és után. Az ültetést        követő 2 hétben az alacsony talajnedvesség (a fonnyadási ponthoz közelítő) hozzájárul a ceruzagyökerek fokozott fejlődéséhez és a tároló gyökerek alakzavarához.
  • Talajhőmérséklet: a palánták kiültetése hűvös, illetve forró, száraz talajba ne történjen. A hideg, 15 °C-nál alacsonyabb talajhőmérséklet különösen károsan hat a raktározó gyökérzet kialakulására.
  •  Léghőmérséklet is fontos szerepet játszik a raktározó gyökerek kialakulásában az ültetési időszakban. Az ültetési időszakban 20-30 °C nappali és 15-20 °C éjszakai hőmérséklet a kívánatos a raktározó gyökerek fejlődésének.
  • Kerülje a túlzott nitrogén felhasználást. Mérsékelt mennyiségű nitrogénre van szükség ahhoz, hogy a járulékos gyökerek megfelelően fejlődjenek.
  •  Ügyeljen a megfelelő ültetési mélységre. Minimum 2-3 ízköz legyen a talajban. Be kell szorítani a dugványokat. Ha nincs megfelelően beszorítva a talajba, akkor visszamarad a fejlődésben a növény.
  • A rovarirtó és gyomirtó szerek helyes, előírás szerinti dózisban történő alkalmazása a termesztési időszakban.
Öntözés

Az édesburgonya gazdaságos termesztéséhez az öntözés elengedhetetlen. A legmegfelelőbb a csepegtető vagy mikroszórós rendszer, de bármilyen más módon is öntözhető.
Ültetéstől folyamatosan nedvesen tartjuk a földet, de nem egyenletesen, hanem a következők szerint:

  •  0-3 napig: vízzel telített legyen a talaj (100%). A dugványok járulékos gyökerei a beiszapolt talajban tudnak a legjobban kifejlődni. A rendszeres, kisebb mennyiségű víz kijuttatása előnyös a tápanyag kimosódás ellen.
  • 4-14 napig: a talaj nedvességét kb 50%-ig csökkentjük. Kritikusan fontos, hogy ebben az időszakban, az ültetést követően, a gyökérképződés időszakában ne forduljon elő szárazság, mert az elfásult (ceruza) gyökérzetet eredményez.
  • 15-40 napig: fokozatosan (nem azonnal!) csökkentjük a vizet, körülbelül 30% nedvességtartalomig. Ez a vízmennyiség a növény számára kevés, a talaj túl száraz, a lombozat a hervadási pont közelében van, a déli nagy melegben a növény nyugodtan meg is lankadhat. A 30-40 nap közötti szárazabb környezet a növényt arra ösztönzi, hogy a tárológyökereit fejlessze, azaz a terméshozamra nagyon előnyös. Ezen időszak végén, kb. az 5-6. héten már láthatóak a tárológyökerek vastagodásai.
  • 41-100 napig: kb. 50 százalékos talajnedvességet tartunk.
  • 100. naptól nem locsoljuk a batátát.
Tápanyagigény

A batáta káliumigényes növény. Általános szabály szerint az NPK arány 1:2:4, de a talaj tápanyagtartalmától függően ez változhat. A pontos mennyiségeket talajvizsgálattal érdemes meghatározni.
Szerves trágya alkalmazható, de kockázatot rejt a talajlakó kártevők behurcolása, amik az édesburgonya gumóiban komoly károkat tudnak okozni. Javasoljuk ezért a granulált szerves trágyák használatát.

Időszak

Általános
tápanyagozási terv 1 hektárra

Példa
 termékekkel

ültetés előtt

Alaptrágyázás ősszel marha- vagy csirketrágya granulátummal.
Alaptrágyázás 2-300 kg/ha (8-24-24, 7-21-21)

Okt-nov. hónapban Stallatico marhatrágya granulátum 250kg.
Ültetés előtt 2 héttel: Eurofertil Plus 37 Horti NPK 5-10-22, 250 kg/ha

0-14 nap

Starter műtrágya
10 kg,
0,5%-os oldatként kijuttatva

Fertiactyl Allegro (N: 11%, P: 5%, K2O: 8%, Zn: 1%, biostimulátor) egy alkalommal, a 10. napon csepegtetve kijuttatva 1-2 liter, 1000 liter vízben.

15-80. nap

Egyenletes tápanyagozás komplex műtrágyával.
kéthetente 10-20 kg/ha.

Fertileader Viti lombtrágya.
20., 40., 60. 80. napon
1-2 liter/ha/alkalom

81-120. nap

Nincs tápanyag kijuttatás: A növény a lombozatból nyeri a szükséges tápanyagot. A lombozatot eltávolítjuk a 110. napon.

Nincs tápanyag kijuttatás

Nitrogén gazdálkodás

A nitrogéntartalomra fokozottan kell figyelni, mivel ültetéskor a magas nitrogéntartalom akadályozza a fejlődést. A termesztési mód, a talaj pH-ja, a fajta és a talajszerkezet mind nagymértékben befolyásolják a nitrogénigényt.
Ne alkalmazzunk túlzott nitrogéntrágyát ültetés előtt. 15-18 kg nitrogén (hatóanyag) az optimális hektáronként az édesburgonya termesztéséhez, és a terméshozam gyakran növekszik, ha a nitrogént kisebb adagokban juttatjuk ki.

Növényvédelem

Talajfertőtlenítés nélkül szinte nem termeszthető a batáta, mert a talajlakó kártevők komoly károkat okoznak a termésben. A csepegtetőrendszer használata itt értékelődik fel, mert több biológiai készítmény (pl. Bora, Artis Pro) is kiadható a tenyészidőszakban. Ezeket fontos már kiültetéstől kezdve többször használni.
Szívókártevők közül a tripszek és levéltetvek okozhatnak problémát. Ellenük való védekezés (pl. Nano Tac) készítménnyel, illetve olajos készítményekkel lehetséges.

Eseti engedéllyel rendelkezik a Force 1,5 G (teflutrin) talajfertőtlenítő. Talajlakó kártevők ellen (drótféreg, cserebogár pajorok ellen) alkalmazható, ültetés előtt bedolgozva.
Permetezni nem kell, lombon keresztül terjedő betegsége jelenleg nem ismert Magyarországon.

Gyomirtás

A hatékony gyomirtás a sikeres édesburgonyatermesztés egyik kritikus szempontja, mivel a gyomok versenyeznek a tápanyagokért, a vízért és a napfényért. A gyomok rontják a terméshozamot és minőséget.
A gyakori vetésforgó előnyös a gyomnövények csökkentésében, mivel alternatív gyomirtó szerek alkalmazása csökkenti a gyommagtermelést és a későbbi felszaporodásukat.
A mechanikai gyomirtást (kapálást, rotátorozást) a gyomnövények korai fejlődési szakaszában kell elvégezni, majd később az édesburgonya indái úgy benövik a talajfelszínt, hogy elnyomják a gyomokat.

Esetileg engedélyezett az édesburgonya kultúrában a Dual Gold 960 EC (S-metolaklór) használata, ami egy kiemelkedő szelektivitású preemergens (ültetés előtti, csírázásgátló) egyszikűirtó szer, jelentős magról kelő kétszikű irtó hatással.

Indák felszaggatása

Praktikus megoldás lehet a sorközöket fóliával takarni, így meggátoljuk a legyökeresedést. Ha takarás nélkül termelünk, akkor kultivátorral érdemes a legyökerezett indákat megmozgatni, felszaggatni.

Virágzás

Egyes édesburgonya növények virágot hoznak. Ez függ az éjszakai hőmérséklettől és a trágyázástól. Kifejezetten sok tápanyag szükséges ahhoz, hogy az édesburgonya virágot hozzon. A virágokból végül kis zöld termések lesznek, de ez egyáltalán nem befolyásolja a föld alatt kifejlődő gyökérgumók mennyiségét és minőségét.

Betakarítás

Fagyok beálltáig el kell végezni a betakarítást. A gumók sérülésének elkerülése érdekében érdemes lehet akár kézzel végezni a betakarítást, amihez csemete alávágó használatát javasoljuk. A szárat betakarítás előtt 10 nappal érdemes lezúzni. A növény tenyészideje 100-120 nap, de a nyári meleg-forró napok száma ezt eléggé befolyásolja. A betakarítás ideje így szeptember közepétől október végéig évről évre változó. Az ideális felszedési időpontot egy-egy bokor megbontásával pontosan meg tudjuk állapítani. A batáta az első kora őszi fagyig a földben hagyható, a legkisebb talajmenti fagy a teljes levélzetet elviszi.

A dús, tápanyagban gazdag levélzet kiváló állati takarmány. A gumók nem feltétlenül vannak egy bokorban, mint a krumplinál, hanem azok a szerteágazó gyökérzet megvastagodott részei. Nem ritka, hogy a tőtől 50 centiméterre is találni gumót, ezért a sérülésmentes felszedésre oda kell figyelni. Egy jól fejlett tő legalább 1-2 kg batátát ad. Kisebb területen a kézi felszedést javasoljuk, hogy a gumók sérülését elkerüljük. Felszedés előtt a talajt 30-40 cm mélyen meglazítjuk ezután a batáta kézzel könnyen felszedhető. Gépi betakarítás esetén az egysoros burgonyaszedő alkalmas, ha gumírozottak a felhordópálcák és nem rázza, vagy ejti a gumókat.

Tárolás

Felszedés után letördeljük a gyökérmaradványokat, de vigyázzunk, hogy minél kevesebb sérülést okozzunk! A gumókat tárolás előtt csak az mossa meg, aki szárítani is tudja. A gumósérülések kezelésére és a gumóhéj szilárdságának fokozására 5-8 napos hőkezelést (gyógyítást) végzünk. Ehhez a tárolótérben 30 °C fokos hőmérséklet, 80-90% relatív páratartalmat tartsuk és rendszeresen szellőztessük.

A batáta hosszabb távú tárolására a 13 °C fok környéki hőmérséklet a legalkalmasabb, szintén 80-90% relatív páratartalom mellett folyamatos szellőztetést is igényel. A tárolás ideje alatt gondoskodjunk a megfelelő légcseréről és időszakonként válogassuk át a gumókat.

bővebben a tárolásról

blogcikkeink

az édesburgonya növényvédelme

Dr. Szarvas Adrienn

Az édesburgonya növényvédelme

Az édesburgonya termelőknek a termésbiztonságot illetően továbbra is rendszeresen adódnak helyi szinten felmerülő problémáik, amelyek a vártnál kisebb, illetve gyengébb minőségű termést eredményeznek, ezzel gyakran rontva a termelői kedvet.

Nem csak a biotikus (élő: állati kártevők, növényi betegséget okozó gombák, vírusok, baktériumok) tényezők okozzák a termesztés során előforduló problémákat, hanem az abiotikus (élettelen: klimatikus viszonyok, elemi csapások) tényezők is. Nagyon fontos a helyes agrotechnikai elemek betartása. Az édesburgonya esetében a legfontosabb elemek: az ültetési idő, öntözés mértéke, tápanyagok időben történő kijuttatása. Külföldi kutatók megállapították, hogy a járulékos gyökerek három különböző típusú gyökérré válhatnak (raktározó, bojtos illetve ceruza gyökér). Ideális termesztési körülmények között a járulékos gyökerek raktározó gyökerekké alakulnak, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén, ugyanazon járulékos gyökerek röviddel az ültetés után a ceruzagyökerek képződéséhez vezet.

Fontos az elején tisztázni, hogy az édesburgonyában nincsenek engedélyezve növényvédőszerek. Szükséghelyzeti engedélyt már kérvényeztek az Amistar Top-, Dual Gold 960 EC- és a Force 1,5 G növényvédő szerekre, de ezek csak arra az időpontra érvényesek, amelyre a termelő megkéri.

Azonban nagyon sok termelő biológiai növényvédelemmel megoldja a növényvédelmi problémákat.

Talajfertőtlenítés nélkül szinte nem termeszthető a batáta, mert a talajlakó kártevők komoly károkat okoznak a termésben. A csepegtetőrendszer használata itt értékelődik fel, mert több biológiai készítmény (pl. Bora, Artis Pro) is kiadható a tenyészidőszakban. Ezeket fontos már kiültetéstől kezdve többször használni. Lombkártevői vannak az édesburgnyának, de olyan minimális kártételt okoznak a lomban, hogy nem érdemes ellenük védekeznünk, természetesen ez köszönhető a nagy lombtömegnek.

Az édesburgonya kártevői - Levélzeten előforduló kártevők

Földibolhák (Alticinae)

Tünetek: Legbiztosabb jele, hogy földibolha van a kertünkben, hogy a fiatal leveleket hámozgatják, mind a fonáki, mind a levél felszínét. Erősebb kártétel esetén a levélzet szitaszerűen lyukacsossá válik. Néha hántoló rágásnyom is látszik, amelyet a képen az édesburgonya levélzetén is láthatunk.

Védekezés: A legfontosabb, hogy a közelben ne legyen a keresztesvirágúak családjába tartozó növény. Nagyon fontos a rendszeres gyomtalanítás.  Egyes gyomok ugyanúgy vonzzák a földibolhákat, mint a káposztafélék. Az integrált növényvédelmet alkalmazzuk és csak súlyos fertőzés estén nyúljunk a kémiai növényvédelemhez.

Hernyó kártevők (Lepidoptera)

Tünetek: A termesztés során sok lepkefaj hernyója károsíthatja a lombozatot. A leveleken található lyukak hernyó jelenlétére utalnak. Van olyan faj, mely ezüstös szállal szövi be a leveleket vagy hernyófészket is készíthetnek. A hernyók jelenlétére utal az utánuk hátrahagyott ürülék is.

Védekezés: Ha csak néhány egyed van, akkor fizikailag semmisítsük meg őket, ha nagyobb az invázió, akkor mindenféleképpen a kémiai növényvédelmet kell alkalmazni.

Levéltetű (Aphididae)

Testhosszuk általában 2–3 milliméter. Minden fajnak van szárnyas és szárnyatlan alakja is.

Tünetek: A levéltetvek levélen, hajtáson, virágon, termésen szívogatnak. Szívásuk nyomán a levél pödrődik, a hajtás elsatnyul, a levél deformálódik, súlyos fertőzés esetén a levél megsárgul, elhal, lehullik. Szájszervük szúró-szívó szájszerv, amellyel képesek a vírusokat terjeszteni.

Védekezés: Édesburgonya levélzetén kisebb károkat okozhatnak, olyan dús a lombozata az állománynak, hogy a növény gyorsan kiheveri, kinövi a kártételt. Azonban ha túl sok mézharmatot (a levéltetű nedve) észlelünk a lombozaton, akkor az a levéltetű túlzott felszaporodását jelzi, ekkor már célszerű a kémiai növényvédelmet alkalmazni.

Zöld cserebogár (Anomala vitis)

A zöld cserebogár régóta ismert mezőgazdasági kártevő. Az 1930-as évek után vissza húzódott, de kb. 2000-től polifág károsítóvá lépett elő. Tápnövényei széleskörűek.

Tünetek: A kifejlett imágók a levél lemezét rágják le, csak az erezet marad meg, tarrágást végeznek. Édesburgonyánál a csoportosan rajzanak. A gumó húsában mély berágásokat okoznak a lárvák.

Védekezés: A feromon vagy varsas csapdák jelzik a kártevő megjelenését, így a fertőzési gócok könnyen behatárolhatók, majd felszámolhatók. A többi cserebogártól eltérően ezek nem este, hanem nappal repülnek. Kisebb kártétel esetén nem szükséges a védekezés, mivel olyan dús lombtömege van az édesburgonyának, hogy gyorsan kiheveri. Súlyos tarrágás esten felszívódó szerrel védekezzünk ellenük.

Üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum)

Az üvegházi molytetű az egész világon megtalálható. Rendszeresen előfordul és gyakori. A szabadban is előfordul, különböző növények levelének fonákján tartózkodik és szívogatja leveleket, a levelek ráncosak és deformáltak lesznek. Az árnyékos, párás helyeket kedveli.

Tünetek: Szúró-szívó szájszervükkel a növények nedveit szívogatják, ezáltal azok legyengülnek, fejlődésben visszamaradnak, A repülő alakok vírusbetegségeket terjesztenek egyik növényről a másikra. Ezt tetézi, hogy sok mézharmatot is ürítenek, amire fekete korompenész gomba rakódhat, szennyezve a növényt.

Védekezés: Erős fertőzés esetén sűrűn, akár 3-4 naponta is ismételnünk kell a permetezéseket. Váltogassuk a hatóanyagokat, és alkalmazzunk szerkombinációkat, mert nagyon gyorsan ellenállóvá válnak egy-egy növényvédő szerrel szemben.

Az édesburgonya kártevői - Talajban előforduló kártevők

Bevezető

Jelentőségük az utóbbi években újra megnőtt, a száraz évjáratok, valamint a pénzhiány miatt elmaradó talajfertőtlenítések hatására. A kárt leggyakrabban a pajorok és a drótférgek okozzák, de egyes években a mocskospajorok (vetési bagolylepke lárvája) felszaporodása nyomán is nagy terméskiesés jelentkezik. A gumó húsában mély, nyílt berágásokat okoznak a cserebogárpajorok, és a mocskospajorok. A drótférgek rágása nyomán kerek lyukak, alagútszerű járatok alakulnak ki a gumó belsejében. A lótücsök a ültetés után okoz súlyos problémát. A gyökereket rágja így a dugvány teljes pusztulásához vezet. Azért is veszélyesek a talaj lakó kártevők, mivel utat nyithatnak a különböző kórokozóknak.

Májusi cserebogár lárva (Melolontha melolontha)

A májusi cserebogár egy viszonylag gyakori európai bogárfaj, egyben a  Kárpát-medence legnagyobb mezőgazdasági jelentőségű cserebogárfaja.

Tünetek: Fő kártevő nem a kifejlett rovar, hanem a lárvája okoz súlyos kártételt. A gumó húsában mély berágásokat okoznak. Nagyobb rajzás esetén az imágó is kártételt tud okozni, karéjozó rágást ejt a levélzeten.

Védekezés: A talajlakó kártevők esetében az agrotechnikai védekezési lehetőségeknek különös jelentősége van, a kártétel lényegesen mérsékelhető. Az első kártételi év után talajműveléssel és talajforgatással (tárcsa, kombinátor, talajmaró stb.) a lárvák nagy része elpusztítható. A kémiai védekezés szükségességét a kártevők egyedsűrűsége alapján ítéljük meg. Amennyiben a területen m2-enként 1-2 pajor található, a védekezést feltétlenül el kell végezni talajfertőtlenítővel.

Pattanóbogár lárvája drótférgek (Agriotes spp.)

Tünetek: A drótférgek jellegzetes kárképe a gumó húsának alagútszerű átfurkálása, kisebb- nagyobb járatok kialakítása. Súlyos minőségi veszteséget okozhatnak, a termés eladhatatlanná válik.

Védekezés: A kémiai védekezés szükségességét a kártevők egyedsűrűsége alapján ítéljük meg. A talajfelvételezést – amennyiben lehetséges – még az ősz folyamán célszerű elvégezni, amikor a lárvák még a felső 15–20 cm-es talajszintben tartózkodnak. Amennyiben a területen m2-enként 1-2 drótféreg található, a védekezést feltétlenül el kell végezni.

Lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa)

Tünetek: polifág károsító, a talajban járatokat ás, ezekben közlekedve apró rovarokkal, gilisztákkal és növényi részekkel táplálkozik. Kertjeinkben a növényeink föld alatti részeinek elvágásával, illetve elrágásával súlyos gondokat tud okozni. Édesburgonya gumójában is okozhatnak kártételt, de a fenológiai fázis elején ültetés után jelentenek nagyobb veszélyt.

Védekezés: Biológiai talajfertőtlenítővel, mint pl. a Nemastarral hatékonyan tudunk ellenük védekezni.

Mezei pocok (Microtus arvalis)

A fokozott felmelegedéssel egyre több termelő küzd a mezei pocok kártétellel és ennek egyik fő oka az, hogy nem jutnak elegendő vízhez, így súlyos károkat fokoznak az édesburgonya ültetvényünkben.

Tünetek: Képesek nagymennyiségű gumót megrágni kis idő alatt. Súlyos kártételt tudnak okozni ha felszaporodnak a területen.
Védekezés: A pocok riasztó készítményt a károsító járatába kell juttatni, majd a lyukat be kell zárni.

Az édesburgonya kórokozói

Bevezető

A kárt okozó betegségek az elmúlt években megfigyelhetők voltak, tünetek rendszeresen tapasztalhatók, de súlyos kártételt nem okoztak. Szükséges vizsgálni a potenciális kórokozók általi fertőződés lehetőségeit.

Palántadőlés (Pythium spp., a Rhizoctonia solani, Alternaria spp.)

Tünetek: A növény színe élénkzöld marad, a gyökérnyaki része viszont üvegessé válik, majd a palánta dőléséhez vezet. A gyökérnyaki résznél barnás, fekete befűződés. A betegség nem csak palánta korban jelentkezik az állományban. Ezen kívül a sűrű állomány, a túlöntözés, a talaj levegőtlenné válása, a savanyú kémhatása (pH 6-6,5) és a tápanyaghiány is hajlamosító tényezőnek számít.

Védekezés: A fertőzött növényeket távolítsuk el a területről, valamint ha súlyos fertőzésről van szó vegyszeres beöntözést alkalmazzunk.

Alternáriás levélfoltosság (Alternaria spp.)

A betegség valószínűleg mindenhol jelen van, ahol édesburgonyát termesztenek, de az indiai és japán hivatkozásokon kívül semmilyen írásos információt nem találtak a földrajzi elterjedésről.

Tünetek: A betegség legnyilvánvalóbb tünete a barna nekrotikus elváltozások jelenléte az idősebb leveleken, jellegzetes bikaszem megjelenésével, koncentrikus gyűrűkkel, amelyek 1–5 mm szélesek, jól meghatározott szélekkel. A betegség kialakulásával világosbarna elváltozások képződnek koncentrikus gyűrűkkel.

Védekezés: A betakarítás után semmisítse meg és égesse el a növényi maradványokat

Lágyrothadás (Erwinia carotovora subsp. carotovora)

A lágyrothadás egy polifág kórokozó (baktérium), számos zöldségnövényen és dísznövényen is károsít. Megtalálhatók a talajban, vízben, levegőben, valamint rovarok testén is.

Tünetek: Növényi résszel való érintkezést követően pektin és cellulózbontó enzimeket termel, amik kezdetben a növényi szövetek lágy, vizenyős felpuhulását, majd rothadását okozzák. Jellegzetes szag társul mellé. Főleg tárolás során megjelenő betegség.

Védekezés: Megfelelő hőkezelés, folyamatos szellőztetés tárolás alatt.

Közönséges gumórothadás (Rhisopus spp., Botrytis spp.)

Kórkép: A közönséges gumórothadást kórokozó gomba idézi elő. A gomba tünetei a gumó felszínén krémsárga, szürke penészgyep párna jelenik meg. A betakarítás során keletkező sérüléseken jelenik meg a fertőzés a tárolás alatt, fő ok a nem megfelelően történő hőkezelés. A Rhizopus által okozott lágyrothadás némi hasonlóságot mutat a bakteriális lágyrothadással, mivel mindkettő vizes, húsbomló rothadást okoz, és mindkettő vonzza a gyümölcslegyeket. A bakteriális rothadás azonban kellemetlen szagot áraszt, míg a Rhizopus rothadás kellemes erjedt szagot áraszt, amely vonzza a gyümölcslegyeket.

Védekezés: Csávázással, illetve gombaölőszeres beöntözéssel megfelelően tudunk védekezni ellene, valamint a megfelelő hőkezelés. Fontosak azonban a betakarításkori körülmények. Például a betakarításkor a heves esőzés és az alacsony hőmérséklet megnöveli a fertőzés lehetőségét

Scurf (Monilochaetes infuscans)

2021-ben betakarítás során már több termelő jelzett egy betegséget, amelyet az édesburgonya gumó héján észleltek. Magyar neve még nem ismert angolul scurf-nak hívják, amely egy gomba betegség és csak édesburgonyában okoz problémát.

Tünetek: A tünetek apró barna foltokként jelennek meg a húsos gumófelszínen. Ezek megnagyobbodnak és összeolvadnak, hogy elszíneződött, felületes, nekrotikus, különböző méretű és alakú, határozott körvonal nélküli tüneteket okoznak. A folt vagy sérülés színe a héj színétől függ, a rézszínű héjú fajtáknál barna, a vörös héjúaknál pedig majdnem fekete sérülésekkel. Csak a gumó héját érinti a fertőzés, de ez a tárolás során fokozott vízveszteségét okozhat. A növény föld feletti részei nem érintettek, kivéve, ha fertőzött talajjal érintkeznek. A gomba fertőzött talajából/termesztő közegéből a dugványokkal terjed a szántóföldre. A gomba rövid ideig talajlakó, de a szerves anyagban gazdag talajban, például állati trágyában hosszabb ideig is életképes maradhat. A betegség súlyosabb a kötött talajokon.

 Védekezés: A szaporító telepen higiéniai rendszabályok betartása. Steril föld használat. Vetésforgó (2-3 év lazább talajokon és 3-4 év kötött talajokon).

Fuzáriumos gyökér és felületi rothadás (Fusarium oxysporum, Fusarium solani)

Ezek a gombák talajlakó gombák, és sok éven át megmaradhatnak a talajban. A fertőzés általában a betakarítás során és azt követően szerzett sebeken keresztül történik.

Tünetek: A Fusarium oxysporum által okozott felületi rothadás a húsos gyökereket általában a tárolás során, a betakarítás során keletkezett sebeken keresztül fertőzi meg. Azonban a betakarításkor is jelen lehet a hasadás vagy a rovarok vagy fonálférgek táplálkozása által károsított gyökereken. A tárolt gumókon kör alakú, világos- vagy sötétbarna, száraz és szilárd sérülések találhatók. Lassan terjed a kéregszövetre, de általában nem jut túl az érgyűrűn. A gyökér felszíne összezsugorodik, az alatta lévő hús pedig kiszárad. A Fusarium solani által okozott fuzáriumos gumórothadást kezdetben nehéz megkülönböztetni a felületi rothadástól. A Fusarium gumórothadás fejlődése során azonban behatol az érgyűrűbe, és a sérülések céltábla-szerű mintázatot kapnak, koncentrikus világos- és sötétbarna gyűrűkkel. Előrehaladott stádiumban a sérülések belsejében lencse alakú üregek alakulnak ki, amelyek gyakran fehér penészrostokat tartalmaznak.

Védekezés: Egészséges szaporítóanyag használata. A gumókat akkor szedje fel, amikor a talaj nem túl nedves és kerülje el a betakarítás közbeni sérüléseket

Édesburgonya madártollszerű-foltosság vírusa (Sweet Potato Feathery Mottle Virus)

Tünetek: Az egyik legjelentősebb batátavírus, amelyet a levéltetvek terjesztenek, illetve a szövetnedvvel is átvihető, az édesburgonya madártollszerű-foltosság vírusa (SPFMV). Maga a fertőzés legtöbbször tünetmentes. Esetenként enyhe kör alakú klorotikus foltok jelennek meg, illetve a levélerek mentén enyhe világoszöld mintázat alakulhat ki. A fertőzés az akut tünetek az új leveleken, fiatal hajtásokon észlelhető. A krónikus tünetek az idősebb leveleken válnak újból láthatóvá, amik erősen klorotikus, lilás elszíneződésű foltok formájában jelentkeznek. A vírus fennmaradását általában a fertőzött gumók biztosítják. Mivel sok esetben az áruként megtermelt édesburgonya kerül hajtatásra, így aztán a vírus megfertőzi az új nemzedékeket is. A legjelentősebb károkat a vírus komplexek okozzák. Ekkor a batáta hatalmas lombozata megbetegszik és a gumóhozam is jelentősen csökken. Ilyen betegség komplex az édesburgonya vírus komplex (több vírus vesz részt a fertőzésben) pl.: SPFMV+SPCSV (édesburgonya klorotikus satnyulás vírusa). Fontos, hogy a hajtatásra felhasznált gumók vírusmentesek legyenek, mivel a palánták állapota nagyban függ a felhasznált gumóktól.

Védekezés: Már a hajtatás során is védekezni kell az esetleges levéltetű fertőzéstől. A jó szaporítóanyag felhasználásával jelentősen növelhető a hozam. Érdemes figyelni arra, hogy a palánták megbízható helyről származzanak. Ez minimalizálja a batátavírusok terjedését és segíti a többlethozam elérését.

Édesburgonya sárga satnyulás vírusa (Sweet Potato Chlorotic Stunt Virus)

Az édesburgonya klorotikus satnyulás vírusa Európában karantén vírus és az édesburgonya termesztésben az egyik legveszélyesebb. Magyarországon is kimutatták a dél-alföldi régióban.

Tünetek: A növény csökött lesz, vissza marad a fejlődésben, levélsárgulás és hervadás tünetei jelentkeznek.

Védekezés: Vírusmentes szaporítóanyag haználat, valamint a vektorok (levéltetű, üvegházi molytetű) elleni védekezés.

Egyéb abiotikus problémák

Bevezető

A kedvezőtlen környezeti feltételek számos tünetet okozhatnak, amelyek közül sok hasonlíthat a betegségek vagy kártevők károsodásának tüneteihez. Mielőtt arra a következtetésre jutnánk, hogy egy probléma valamilyen betegség vagy rendellenesség következménye, fontos mérlegelni, hogy a környezeti tényezők okozhatták-e a problémát. A kedvezőtlen környezeti feltételek közé tartozhat a túlöntözés, a hosszan tartó szárazság, a hideg hőmérséklet a szántóföldön vagy a tárolóban.

Napégés

Amikor a hőmérséklet 38 Celsius-fok fölé emelkedik napégés tüneteit észlelhetjük az édesburgonya levélzetén. A magas hőmérséklet hatására a talaj gyorsabban kiszárad, és a növények gyökerei is kiszáradhatnak. Ilyenkor a növényeken a napégés tünetei jelentkezhetnek, mint például a levelek sárgulása, majd barnulása. Nagyon fontos, hogy ebben az időszakban biztosítsuk a megfelelő vízmennyiséget a növényeink számára.

Lignifikáció

Ideális termesztési körülmények között a járulékos gyökerek raktározó gyökerekké alakulnak, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén, ugyanazon járulékos gyökerek röviddel az ültetés után a ceruzagyökerek képződéséhez vezet. A túlöntözés és a száraz talajba való ültetés is károsan hat a gyökérfejlődésre. Az ültetés után nagyon fontos az iszapoló öntözés az édesburgonya dugványoknak. A hideg talajba való ültetés károsan hat a raktározó gyökerek kialakulására. Az ültetés utáni 2 hét fogja eldönteni, hogy a járulékos gyökérből ceruza vagy raktározó gyökér lesz. A léghőmérséklet is fontos szerepet játszik a raktározó gyökerek kialakulásában, az ültetési időszakban 25-31 °C nappali és 17-21 °C éjszakai hőmérséklet ideális a raktározó gyökerek fejlődésének. A 15 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet károsan hat a raktározó gyökérzet kialakulására.

Hő és víz stressz hatása

Tünet: A gumók belseje szivacsossá válik, majd szabálytalan alakú üregek figyelhetők meg a gumó belső szövetében.

Védekezés: Tartós meleg esetén ügyeljünk arra, hogy vagy kora reggel vagy a késői órákban öntözzünk.

Tápanyag visszavétel

Az ültetés utáni 80. napon észlelünk lilás, nekrotikus tüneteket a lombozaton. Nem kell megijedni nem tápanyag hiányról van szó, hanem ilyenkor kezdi vissza szívni a tápanyagot a gumó a lombozatból. Vannak olyan édesburgonya fajták is, amelyeknél a lilás szín egy fajtabélyeg, de ezeket  a lilás elszíneződéseket már a fenológiai fázis elején észleljük.

Gyomirtás

A gyomirtásról

Az édesburgonyának nincs specifikus gyomnövénye. Nagyon változatos a gyomflórája, amely legfőképpen függ a talajtípustól. A gyomirtás az ültetés során csak az első négy-hat hétben szükséges, mivel később a legtöbb édesburgonya-növény teljesen és hatékonyan fedi le a gyomokat. A hatékony gyomirtás a sikeres édesburgonya termesztés egyik kritikus szempontja, mivel a gyomok versenyeznek a tápanyagokért, a vízért és a napfényért. A gyomok rontják a terméshozamot és minőséget. A gyakori vetésforgó előnyös a gyomnövények csökkentésében, mivel alternatív gyomirtó szerek alkalmazása csökkenti a gyommagtermelést és a későbbi felszaporodásukat. A mechanikai gyomirtást (kapálást, rotátorozást) a gyomnövények korai fejlődési szakaszában kell elvégezni, majd később az édesburgonya indái úgy benövik a talajfelszínt, hogy elnyomják a gyomokat. Esetileg engedélyezett az édesburgonya kultúrában a Dual Gold 960 EC (S-metolaklór) használata, ami egy kiemelkedő szelektivitású preemergens (ültetés előtti, csírázásgátló) egyszikűirtó szer, jelentős magról kelő kétszikű irtó hatással.

Tekintse meg szakmai képtárunkat

AZ ÉDESBURGONYA HŐKEZELÉSE ÉS TÁROLÁSA

AZ ÉDESBURGONYA HAZAI TÖRTÉNETE