Édesburgonya termesztés

1. Termőhely igény

A talaj pH tartományára nem igényes, az ország legtöbb területén termeszthető. Optimális termesztése az enyhén savas tartományban van. Az édesburgonya számára a 5,5-6,5 pH értékű talaj a legmegfelelőbb, de 5.0-7.0 pH közötti tartományban is jól terem. Ültetés előtt talajvizsgálat javasolt. Elkerülendőek a korábban nem művelt vagy erodált földek, továbbá minden olyan terület, amelyek féreg vagy egyéb fertőzéssel terheltek.

A batáta trópusi származású növény, ebből következik, hogy sok napfényre és melegre van szüksége.

Gyenge humusztartalmú homoktalajokon is sikeresen termeszthető. Itt javasolt a trágyagranulátum használata tavaszi kijuttatással. A talaj kötöttségére nem érzékeny, de a laza szerkezetű (homokos) talajokon formásabb termés várható.

2. Az elővetemény hatása az édesburgonyára

Javasoljuk számításba venni a földünk előéletét, azaz, hogy milyen növényeket termesztettünk az édesburgonya előtt az adott területen. Az elővetemények sorában kifejezetten nem ajánlott a lucerna, hiszen rengeteg nitrogént hagy maga után a talajban, ami a ceruzagyökerek kialakulását okozza, emellett minden olyan növény kerülendő, ami elősegíti a talajlakó kártevők elszaporodását, ilyenek például a gyökérzöldségek.

Az édesburgonyát nyugodtan lehet 4-5 egymást követő évben is ugyanarra területre ültetni, de akár több éven keresztül is termeszthető önmaga után, arra kell figyelni, hogy a kártevők ne szaporodjanak el túl nagy mértékben.

3. A talaj előkészítése

A batáta szinte minden talajtípuson termelhető. A laza homoktalaj szántást követően már alkalmas az ültetésre, viszont kötöttebb talajon a bakháton való termesztés javasolt. Érdemes fekete fóliával takarni a bakhátat. Jótékony hatását nemcsak a gyomosodás mértékének visszaszorításában, de a talajhőmérséklet növelésében is kifejti. Érdemes ültetés előtt jól beöntözni a talajokat. Ekkor kell elvégezni az első talajfertőtlenítést is.

4. A szaporítóanyag

Csak megbízható helyről származó, egészséges szaporítóanyagot használjunk, ezt a minőséget képviseli a Bivalyos Tanya Kft. Érdemes a professzionális gazdaságokban és a világon is leginkább elterjedt módot, a dugvánnyal való szaporítást választanunk, hogy minél több és egészségesebb kötésszámot alakíthasson ki a növény a talajban. A dugványokat a leveleivel együtt, 20-30 cm hosszú szárral szállítjuk. Javasoljuk a szállítást követő minél korábbi ültetést. Ha ez nem kivitelezhető, akkor a dugvány legfeljebb öt napig, 8 °C fokon őrzi meg ültetésig a minőségét. Tárolás alatt ne állítsa vízbe, viszont ültetés előtt 2-3 órával bőven vizezze be a dugványokat.

5. Ültetés

Gyökér nélküli dugványt ültetünk, ami jól ered és jó minőségű termés érhető el vele. Megfelelően előkészített, gyommentes talajba ültessük. A dugványokat 1 m sor- és 30 cm tőtávolságban (kb. 33 000 db/ha) úgy kell ültetni, hogy a dugványokon található nóduszokból, vagyis azokból a csomókból, amiből gyökeret tud növeszteni az édesburgonya, minél több kerüljön a földbe. Ez általában a növény ²⁄₃-át vagy akár ¾-ét is jelentheti.

Ha a meglévő gépesítésünk a burgonya technológiához illeszkedik, akkor választhatunk 75 cm sor- és 40 cm tőtávolságot is. Mélyen és jól beszorítva a földbe ültessük el a szaporítóanyagot. A dugványokat csak az ültetés előtt két-három órával kell bevizezni. Az ültetéshez használhatunk spárgaszedőt, vagy egyéb botot, ültetővillát, de nagy területen történő ültetéskor használható palántázógép is.

A dugványokat ferdén, laposan helyezzük a földbe az egyenletesebb gumóméret és az esztétikusabb alak miatt úgy, hogy csak a legfelső levelei maradjanak a felszín felett. A dugványokon hagyott levelek hozzásegítik a növényt a kedvezőbb tápanyagfelvételhez, ami a növekedés beindulásánál előnyt jelent.

6. Mikor ültessük ki az édesburgonyát?

Legkorábban a tavaszi fagyok biztos elmúltával, rendszerint ez május 15-e után lehetséges, de ne kapkodjunk, június hónapban sem késő az ültetés. A meleg kedvez a növény fejlődésének, ezért a nappali 20-30 °C fok, az éjszakai 15-20 °C és a 15 °C foknál nem hidegebb talaj az optimális hőmérsékletek a batáta gyökeresedésének.

Fontos, hogy se túl forró, se túl száraz talajba ne kerüljön a dugvány, ezért ne délben ültessük el a dugványokat és ültetés előtt jól locsoljuk be a talajt. Értelemszerűen, ez a trópusi növény a hideg talajba kerülést sem szereti, ezért figyeljük a talajhőmérséklet emelkedését május második felében. A késői, júliusi ültetést nem javasoljuk, mert nem lesz elég ideje megnőni a gumóknak az őszbe átnyúló tenyészidőszak miatt.

7. A gyökérzet optimális fejlődése

Az édesburgonya gyökérkezdeményei a szárának csomópontjainál helyezkednek el. Ezekből a nóduszokból indulnak növekedésnek a vékony, fehér színű gyökerek, melyeket szaknyelven járulékos gyökereknek nevezünk. Az ültetés utáni 2 hétben dől el, hogy mely járulékos gyökérből lesz raktározó gyökérzet. Ideális termesztési körülmények között a járulékos gyökerek raktározó gyökerekké alakulnak, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén, ugyanazon járulékos gyökerek röviddel az ültetés után a ceruzagyökerek képződéséhez vezetnek.

Az édesburgonya tároló gyökereinek képződése szempontjából legfontosabb elemek:

• A rovarirtó és gyomirtó szerek helyes, előírás szerinti dózisban történő alkalmazása a termesztési időszakban.
• Tartsa fenn az optimális talajnedvességet az ültetés előtt és után. Ha az ültetést követő 2 hétben túl alacsony a talajnedvesség (a fonnyadási ponthoz közelítő), ez a körülmény okozhatja a ceruzagyökerek fokozott fejlődését és a tároló gyökerek alakzavarát.
• Talajhőmérséklet: a dugványok kiültetése hűvös, illetve forró, száraz talajba ne történjen. A hideg, 15 °C-nál alacsonyabb talajhőmérséklet különösen károsan hat a raktározó gyökérzet kialakulására.
• Léghőmérséklet is fontos szerepet játszik a raktározó gyökerek kialakulásában az ültetési időszakban. Az ültetési időszakban 20-30 °C nappali és 15-20 °C éjszakai hőmérséklet a kívánatos a raktározó gyökerek fejlődésének.
• Kerülje a túlzott nitrogén felhasználást. Mérsékelt mennyiségű nitrogénre van szükség ahhoz, hogy a járulékos gyökerek megfelelően fejlődjenek.
• Ügyeljen a megfelelő ültetési mélységre. Minimum 4-6 ízköz legyen a talajban. Be kell szorítani a dugványokat. Ha nincs megfelelően beszorítva a talajba, akkor visszamarad a fejlődésben a növény.

8. Öntözés

Az édesburgonya gazdaságos termesztéséhez az öntözés elengedhetetlen. A legmegfelelőbb a csepegtető szalag, mikroszórós vagy dobos rendszer, de bármilyen más módon is öntözhető.

Fontos elmondani, hogy a következőkben a talaj nedvességtartalmáról beszélünk, a grafikon is ezt mutatja, nem a locsolás gyakoriságáról. Azért nem lehet általánosítani az öntözés sűrűségét, mert a különböző típusú talajok más-más vízmegtartó képességgel rendelkeznek. A kötöttebb talajok lassabban, a lazább homoktalajok pedig gyorsabban száradnak ki. Ültetéstől folyamatosan oda kell figyelnünk termőközegünk nedvességtartalmára a következők szerint:

• 0-3. napig: vízzel telített legyen a talaj (100%). A dugványok járulékos gyökerei a beiszapolt talajban tudnak a legjobban kifejlődni. A rendszeres, kisebb mennyiségű víz kijuttatása előnyös a tápanyag kimosódás ellen.
• 4-14. napig: a talaj nedvességét kb 50%-ig csökkentjük. Kritikusan fontos, hogy ebben az időszakban, az ültetést követően, a gyökérképződés időszakában ne forduljon elő szárazság, mert az elfásult (ceruza) gyökérzetet eredményez.
• 15-40. napig: fokozatosan (nem azonnal!) csökkentjük a vizet, körülbelül 30% nedvességtartalomig. Ez a vízmennyiség a növény számára kevés, a talaj túl száraz, a lombozat a hervadási pont közelében van, a déli nagy melegben a növény nyugodtan meg is lankadhat. A 30-40 nap közötti szárazabb környezet a növényt arra ösztönzi, hogy a tárológyökereit fejlessze, azaz a terméshozamra nagyon előnyös. Ezen időszak végén, kb. az 5-6. héten már láthatóak a tárológyökerek vastagodásai.
  Ezen a ponton mindenképpen szükséges egy próba ásás, hogy megtudjuk, hogy a vastagodás elindult-e már. Amennyiben nem, gondoskodjunk a megfelelő mértékű talajnedvesség csökkentéséről.
• 41-100. napig: kb. 50 százalékos talajnedvességet tartunk.
• 100. naptól nem locsoljuk a batátát, vagy tenyészidőszaktól függően felszedés előtt 2-3 hétig ne öntözzük, mert ha így cselekszünk, a batáta héja megkeményedik és felszedéskor kevésbé sérül.

9. Tápanyagigény

Az édesburgonya termesztés nem igényel sok tápanyagot, többek között ezért is lehet gazdaságosan termelni. Az alapvető tápanyagok (N-P-K) mellett mikroelemeket is igényel.

Sok éves tapasztalatunk alapján költséghatékonyságban és terméshozamban a legmegfelelőbb tápanyag-gazdálkodási technológia az alábbi:

Tavasszal a szerves trágya granulált formában való kijuttatása a feladat, mert a legfontosabb tápanyagokat ekkor visszük be a talajba. Az általunk használt Tribu szerves marhatrágya granulátum a növény számára biztosítandó N-P-K hatóanyagokat megfelelő mértékben tartalmazza kb. 1-1,5t/ha adagolásban.

A szerves trágya kapcsán megemlítendő, hogy az istállótrágyák kijuttatása kockázatot rejt a talajlakó kártevők behurcolása miatt, amik az édesburgonya gumóiban komoly károkat tudnak okozni, ezért is használjuk a granulált formulát.
A növény számára a teljes tenyészidőszakra elegendő N-P-K hatóanyagot a fent említett granulátummal kijuttattuk, ezért ezekből az elemekből további kijuttatás nem szükséges.

Az ültetéstől számítva a 3. héttől a fajta tenyészidejétől függően 11-14. hétig egyenletes tápanyag kijuttatást végzünk, Tradecorp Bentley komplex mikroelem műtrágyával. Ebből a szerből a növény szükséglete a teljes termesztési időszakra vonatkoztatva 2-3 kg/ha.

Ha tápoldatozás formájában csepegtetéssel juttatjuk ki, akkor 25-35g/1000 liter sűrűséggel készítsünk tápoldatot. Ha lombtrágyaként használjuk, akkor ezt pedig 50g/100 liter sűrűséggel tegyük, javasolt adagolás 500l permetlé/ ha.

A magas foszfortartalmú starter műtrágyák alkalmazása szintén nem szükséges, az édesburgonya gyökereinek kezdeti fejlődéséhez elsősorban a vízgazdálkodásnál említett magas talajnedvesség-tartalom a legfontosabb tényező.

A kálium utánpótlására a felszedés előtt 3-4 héttel lehet szükség, ezt a műveletet lombtrágyázás formájában végezzük. A záró káliumozásra azért van szükség, hogy a gumók eltarthatóságát növeljük.

A fent leírtakon kívül még számos jó tápanyag-gazdálkodási megoldás létezik, általánosságban arra kell figyelni, hogy alacsony nitrogén tartalmú szereket használjunk. A túlzott tápanyag kijuttatás árthat a tárológyökerek kialakulásának.

10. Nitrogén gazdálkodás

A nitrogéntartalomra fokozottan kell figyelni, mivel ültetéskor a magas nitrogéntartalom akadályozza a fejlődést, ezért semmiképpen se használjunk nagy N-tartalmú műtrágyát ültetés előtt, vagy közvetlen utána.

A termesztési mód, a talaj pH-ja, a fajta és a talajszerkezet mind nagymértékben befolyásolják a nitrogénigényt.

15-18 kg nitrogén (hatóanyag) az optimális hektáronként az édesburgonya termesztéséhez, és a terméshozam gyakran növekszik, ha a nitrogént kisebb adagokban juttatjuk ki.

11. Növényvédelem

Azokon a területeken ahol a talaj kártevőkkel fertőzött, fontos a talajfertőtlenítés. A talajlakó kártevők nagy károkat okozhatnak a gumóállományunkban. Az első talajfertőtlenítést ültetés előtt legalább két héttel kell elvégezni, hogy biztosítsuk a kialakuló gyökérzet védelmét. A tenyészidő alatt többször is szükség lehet talajfertőtlenítésre, melyre jelenleg engedélyezett szer nem áll rendelkezésre. Korábban eseti engedéllyel rendelkezett a Force 1,5 G (teflutrin hatóanyag). 

A talajlakó kártevők ellen (drótféreg, fonalféreg, cserebogár pajorok) mikrobiológiai készítmények közül lehet választani. Ilyen termék például az Artis Pro és a Bora. A csepegtetőrendszer használata itt értékelődik fel, mert ezek a biológiai készítmények könnyedén kijuttathatók a tenyészidőszakban. Ezeket fontos már kiültetéstől kezdve többször használni. Szívókártevők közül a tripszek és levéltetvek okozhatnak problémát. Ellenük való védekezés kevésbé fontos, mert az édesburgonya hatalmas lombtömeggel rendelkezik, jelentős kárt nem tudnak okozni. Lombon keresztül terjedő betegsége jelenleg nem ismert Magyarországon.

12. Gyomirtás

Azokon a területeken ahol a talaj kártevőkkel fertőzött, fontos a talajfertőtlenítés. A talajlakó kártevők nagy károkat okozhatnak a gumóállományunkban. Az első talajfertőtlenítést ültetés előtt legalább két héttel kell elvégezni, hogy biztosítsuk a kialakuló gyökérzet védelmét. A tenyészidő alatt többször is szükség lehet talajfertőtlenítésre, melyre jelenleg engedélyezett szer nem áll rendelkezésre. Korábban eseti engedéllyel rendelkezett a Force 1,5 G (teflutrin hatóanyag). A talajlakó kártevők ellen (drótféreg, fonalféreg, cserebogár pajorok) mikrobiológiai készítmények közül lehet választani. Ilyen termék például az Artis Pro és a Bora. 

A csepegtetőrendszer használata itt értékelődik fel, mert ezek a biológiai készítmények könnyedén kijuttathatók a tenyészidőszakban. Ezeket fontos már kiültetéstől kezdve többször használni. Szívókártevők közül a tripszek és levéltetvek okozhatnak problémát. Ellenük való védekezés kevésbé fontos, mert az édesburgonya hatalmas lombtömeggel rendelkezik, jelentős kárt nem tudnak okozni. Lombon keresztül terjedő betegsége jelenleg nem ismert Magyarországon.

13. Indák felszaggatása

Praktikus megoldás lehet a sorközöket fóliával takarni, így meggátoljuk a legyökeresedést. Ha takarás nélkül termelünk, akkor kultivátorral érdemes a legyökerezett indákat megmozgatni, felszaggatni, ezzel együtt a sorközművelést is elvégezzük.

Az összes fajtánk közül az indák felszaggatása különösen a Bayou Belle-nél fontos, mert ennek a variánsnak az indái nagyon hajlamosak a legyökeresedésre, elvéve ezzel az energiát a növény tövénél lévő gumók fejlődésétől.

14. Virágzás

Egyes édesburgonya növények virágot hoznak. Ez függ az éjszakai hőmérséklettől és a trágyázástól. Kifejezetten sok tápanyag szükséges ahhoz, hogy az édesburgonya virágot hozzon. A virágokból végül kis zöld termések lesznek, de ez egyáltalán nem befolyásolja a föld alatt kifejlődő gyökérgumók mennyiségét és minőségét.

15. Betakarítás

Fagyok beálltáig el kell végezni a betakarítást. A felszedés előtti három hétben már ne öntözzünk, és igyekezzünk úgy időzíteni a betakarítást, hogy az minél szárazabb talajból történjen, ezzel is elősegítve a gumók jó eltarthatóságát. A szárat betakarítás előtt 5-10 nappal érdemes lezúzni. A dús, tápanyagban gazdag levélzet kiváló állati takarmány. 

A növény tenyészideje 90-120 nap, de a nyári meleg napok száma ezt eléggé befolyásolja. A betakarítás ideje így szeptember közepétől október végéig évről évre változó. Az ideális felszedési időpontot egy-egy bokor megbontásával pontosan meg tudjuk állapítani.

A batátát az első kora őszi fagy előtt már fel kell szedni. Optimális esetben egy jól fejlett tő legalább 1,5-3 kg batátát ad. A gumók sérülésmentes felszedésére oda kell figyelni, ez mind kézi, mind gépi szedés esetén fontos szempont. Ha kézzel szedjük fel a batátát, akkor a felszedés előtt a talajt kb. 40-50 cm mélyen meglazítjuk, ezután a batáta kézzel könnyen felszedhető.

Ezt a műveletet egy csemete alávágóval egyszerűen elvégezhetjük.

Gépi betakarításra az egysoros újburgonyaszedő alkalmas, ha megfelelően gumírozottak a görgők és a felhordópálcák, és nem rázza, vagy ejti a gumókat.

16. Hőkezelés és tárolás

Felszedés után letördeljük a gyökérmaradványokat, de vigyázzunk, hogy minél kevesebb sérülést okozzunk! A gumókat tárolás előtt csak az mossa meg, aki szárítani is tudja. A gumósérülések kezelésére és a gumóhéj szilárdságának fokozására 5-8 napos hőkezelést (gyógyítást) végzünk. Ehhez a tárolótérben 30-33°C fokos hőmérsékletet, és 80-90% relatív páratartalmat tartsunk és rendszeresen szellőztessünk. Ezen folyamat eredményeképpen a gumók sérülései beforrnak, ezzel a gumórothadás előfordulását lecsökkentjük, valamint cukraik átalakulnak (édesebb lesz a gumó), összességében a hőkezelés hatására nő az eltarthatóság.

A batáta hosszabb távú tárolására a 13°C fok környéki hőmérséklet a legalkalmasabb, szintén 80-90% relatív páratartalom mellett folyamatos szellőztetést is igényel. A tárolás ideje alatt gondoskodjunk a megfelelő légcseréről és időszakonként válogassuk át a gumókat.

Bővebben