Bevezető
Az édesburgonya termelőknek a termésbiztonságot illetően továbbra is rendszeresen adódnak helyi szinten felmerülő problémáik, amelyek a vártnál kisebb, illetve gyengébb minőségű termést eredményeznek, ezzel gyakran rontva a termelői kedvet.
Nem csak a biotikus (élő: állati kártevők, növényi betegséget okozó gombák, vírusok, baktériumok) tényezők okozzák a termesztés során előforduló problémákat, hanem az abiotikus (élettelen: klimatikus viszonyok, elemi csapások) tényezők is. Nagyon fontos a helyes agrotechnikai elemek betartása. Az édesburgonya esetében a legfontosabb elemek: az ültetési idő, öntözés mértéke, tápanyagok időben történő kijuttatása. Külföldi kutatók megállapították, hogy a járulékos gyökerek három különböző típusú gyökérré válhatnak (raktározó, bojtos illetve ceruza gyökér). Ideális termesztési körülmények között a járulékos gyökerek raktározó gyökerekké alakulnak, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén, ugyanazon járulékos gyökerek röviddel az ültetés után a ceruzagyökerek képződéséhez vezet.
Fontos az elején tisztázni, hogy az édesburgonyában nincsenek engedélyezve növényvédőszerek. Szükséghelyzeti engedélyt már kérvényeztek az Amistar Top-, Dual Gold 960 EC- és a Force 1,5 G növényvédő szerekre, de ezek csak arra az időpontra érvényesek, amelyre a termelő megkéri.
Azonban nagyon sok termelő biológiai növényvédelemmel megoldja a növényvédelmi problémákat.
Talajfertőtlenítés nélkül szinte nem termeszthető a batáta, mert a talajlakó kártevők komoly károkat okoznak a termésben. A csepegtetőrendszer használata itt értékelődik fel, mert több biológiai készítmény (pl. Bora, Artis Pro) is kiadható a tenyészidőszakban. Ezeket fontos már kiültetéstől kezdve többször használni. Lombkártevői vannak az édesburgnyának, de olyan minimális kártételt okoznak a lomban, hogy nem érdemes ellenük védekeznünk, természetesen ez köszönhető a nagy lombtömegnek.
Az édesburgonya kártevői – Levélzeten előforduló kártevők
Földibolhák (Alticinae)
Tünetek: Legbiztosabb jele, hogy földibolha van a kertünkben, hogy a fiatal leveleket hámozgatják, mind a fonáki, mind a levél felszínét. Erősebb kártétel esetén a levélzet szitaszerűen lyukacsossá válik. Néha hántoló rágásnyom is látszik, amelyet a képen az édesburgonya levélzetén is láthatunk.
Védekezés: A legfontosabb, hogy a közelben ne legyen a keresztesvirágúak családjába tartozó növény. Nagyon fontos a rendszeres gyomtalanítás. Egyes gyomok ugyanúgy vonzzák a földibolhákat, mint a káposztafélék. Az integrált növényvédelmet alkalmazzuk és csak súlyos fertőzés estén nyúljunk a kémiai növényvédelemhez.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/Foldibolha-kartetel.jpg)
Hernyó kártevők (Lepidoptera)
Tünetek: A termesztés során sok lepkefaj hernyója károsíthatja a lombozatot. A leveleken található lyukak hernyó jelenlétére utalnak. Van olyan faj, mely ezüstös szállal szövi be a leveleket vagy hernyófészket is készíthetnek. A hernyók jelenlétére utal az utánuk hátrahagyott ürülék is.
Védekezés: Ha csak néhány egyed van, akkor fizikailag semmisítsük meg őket, ha nagyobb az invázió, akkor mindenféleképpen a kémiai növényvédelmet kell alkalmazni.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/2_abra_Lepidoptera-larva-es-a-karkepe-2.png)
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/2_abra_Lepidoptera-larva-es-a-karkepe-1.jpg)
Levéltetű (Aphididae)
Testhosszuk általában 2–3 milliméter. Minden fajnak van szárnyas és szárnyatlan alakja is.
Tünetek: A levéltetvek levélen, hajtáson, virágon, termésen szívogatnak. Szívásuk nyomán a levél pödrődik, a hajtás elsatnyul, a levél deformálódik, súlyos fertőzés esetén a levél megsárgul, elhal, lehullik. Szájszervük szúró-szívó szájszerv, amellyel képesek a vírusokat terjeszteni.
Védekezés: Édesburgonya levélzetén kisebb károkat okozhatnak, olyan dús a lombozata az állománynak, hogy a növény gyorsan kiheveri, kinövi a kártételt. Azonban ha túl sok mézharmatot (a levéltetű nedve) észlelünk a lombozaton, akkor az a levéltetű túlzott felszaporodását jelzi, ekkor már célszerű a kémiai növényvédelmet alkalmazni.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/3_abra_Leveltetu-kartetel.jpg)
Zöld cserebogár (Anomala vitis)
A zöld cserebogár régóta ismert mezőgazdasági kártevő. Az 1930-as évek után vissza húzódott, de kb. 2000-től polifág károsítóvá lépett elő. Tápnövényei széleskörűek.
Tünetek: A kifejlett imágók a levél lemezét rágják le, csak az erezet marad meg, tarrágást végeznek. Édesburgonyánál a csoportosan rajzanak. A gumó húsában mély berágásokat okoznak a lárvák.
Védekezés: A feromon vagy varsas csapdák jelzik a kártevő megjelenését, így a fertőzési gócok könnyen behatárolhatók, majd felszámolhatók. A többi cserebogártól eltérően ezek nem este, hanem nappal repülnek. Kisebb kártétel esetén nem szükséges a védekezés, mivel olyan dús lombtömege van az édesburgonyának, hogy gyorsan kiheveri. Súlyos tarrágás esten felszívódó szerrel védekezzünk ellenük.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/4_-abra_Zold-cserebogar-kartetel1.jpg)
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/4_abra_-Zold-cserebogar-kartetel2.jpg)
Üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum)
Az üvegházi molytetű az egész világon megtalálható. Rendszeresen előfordul és gyakori. A szabadban is előfordul, különböző növények levelének fonákján tartózkodik és szívogatja leveleket, a levelek ráncosak és deformáltak lesznek. Az árnyékos, párás helyeket kedveli.
Tünetek: Szúró-szívó szájszervükkel a növények nedveit szívogatják, ezáltal azok legyengülnek, fejlődésben visszamaradnak, A repülő alakok vírusbetegségeket terjesztenek egyik növényről a másikra. Ezt tetézi, hogy sok mézharmatot is ürítenek, amire fekete korompenész gomba rakódhat, szennyezve a növényt.
Védekezés: Erős fertőzés esetén sűrűn, akár 3-4 naponta is ismételnünk kell a permetezéseket. Váltogassuk a hatóanyagokat, és alkalmazzunk szerkombinációkat, mert nagyon gyorsan ellenállóvá válnak egy-egy növényvédő szerrel szemben.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/5_abra_-Lisztecske-kartetel-2.jpg)
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/5_abra_Lisztecske-kartetel-1.jpg)
Az édesburgonya kártevői – Talajban előforduló kártevők
Bevezető
Jelentőségük az utóbbi években újra megnőtt, a száraz évjáratok, valamint a pénzhiány miatt elmaradó talajfertőtlenítések hatására. A kárt leggyakrabban a pajorok és a drótférgek okozzák, de egyes években a mocskospajorok (vetési bagolylepke lárvája) felszaporodása nyomán is nagy terméskiesés jelentkezik. A gumó húsában mély, nyílt berágásokat okoznak a cserebogárpajorok, és a mocskospajorok. A drótférgek rágása nyomán kerek lyukak, alagútszerű járatok alakulnak ki a gumó belsejében. A lótücsök a ültetés után okoz súlyos problémát. A gyökereket rágja így a dugvány teljes pusztulásához vezet. Azért is veszélyesek a talaj lakó kártevők, mivel utat nyithatnak a különböző kórokozóknak.
Májusi cserebogár lárva (Melolontha melolontha)
A májusi cserebogár egy viszonylag gyakori európai bogárfaj, egyben a Kárpát-medence legnagyobb mezőgazdasági jelentőségű cserebogárfaja.
Tünetek: Fő kártevő nem a kifejlett rovar, hanem a lárvája okoz súlyos kártételt. A gumó húsában mély berágásokat okoznak. Nagyobb rajzás esetén az imágó is kártételt tud okozni, karéjozó rágást ejt a levélzeten.
Védekezés: A talajlakó kártevők esetében az agrotechnikai védekezési lehetőségeknek különös jelentősége van, a kártétel lényegesen mérsékelhető. Az első kártételi év után talajműveléssel és talajforgatással (tárcsa, kombinátor, talajmaró stb.) a lárvák nagy része elpusztítható. A kémiai védekezés szükségességét a kártevők egyedsűrűsége alapján ítéljük meg. Amennyiben a területen m2-enként 1-2 pajor található, a védekezést feltétlenül el kell végezni talajfertőtlenítővel.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/6_-abra_-Cserebogar-larva-es-kartetele-2.jpg)
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/6_-abra_-Cserebogar-larva-es-kartetele-1.jpg)
Pattanóbogár lárvája drótférgek (Agriotes spp.)
Tünetek: A drótférgek jellegzetes kárképe a gumó húsának alagútszerű átfurkálása, kisebb- nagyobb járatok kialakítása. Súlyos minőségi veszteséget okozhatnak, a termés eladhatatlanná válik.
Védekezés: A kémiai védekezés szükségességét a kártevők egyedsűrűsége alapján ítéljük meg. A talajfelvételezést – amennyiben lehetséges – még az ősz folyamán célszerű elvégezni, amikor a lárvák még a felső 15–20 cm-es talajszintben tartózkodnak. Amennyiben a területen m2-enként 1-2 drótféreg található, a védekezést feltétlenül el kell végezni.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/7_-abra_-Drotfereg-kartetel-2.jpg)
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/7_-abra_-Drotfereg-kartetel-1.jpg)
Lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa)
Tünetek: polifág károsító, a talajban járatokat ás, ezekben közlekedve apró rovarokkal, gilisztákkal és növényi részekkel táplálkozik. Kertjeinkben a növényeink föld alatti részeinek elvágásával, illetve elrágásával súlyos gondokat tud okozni. Édesburgonya gumójában is okozhatnak kártételt, de a fenológiai fázis elején ültetés után jelentenek nagyobb veszélyt.
Védekezés: Biológiai talajfertőtlenítővel, mint pl. a Nemastarral hatékonyan tudunk ellenük védekezni.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/8_abra_-Lotucsok-kartetel.jpg)
Mezei pocok (Microtus arvalis)
A fokozott felmelegedéssel egyre több termelő küzd a mezei pocok kártétellel és ennek egyik fő oka az, hogy nem jutnak elegendő vízhez, így súlyos károkat fokoznak az édesburgonya ültetvényünkben.
Tünetek: Képesek nagymennyiségű gumót megrágni kis idő alatt. Súlyos kártételt tudnak okozni ha felszaporodnak a területen.
Védekezés: A pocok riasztó készítményt a károsító járatába kell juttatni, majd a lyukat be kell zárni.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/9_-abra_Mezei-pocok-kartetel.jpg)
Az édesburgonya kórokozói
Bevezető
A kárt okozó betegségek az elmúlt években megfigyelhetők voltak, tünetek rendszeresen tapasztalhatók, de súlyos kártételt nem okoztak. Szükséges vizsgálni a potenciális kórokozók általi fertőződés lehetőségeit.
Palántadőlés (Pythium spp., a Rhizoctonia solani, Alternaria spp.)
Tünetek: A növény színe élénkzöld marad, a gyökérnyaki része viszont üvegessé válik, majd a palánta dőléséhez vezet. A gyökérnyaki résznél barnás, fekete befűződés. A betegség nem csak palánta korban jelentkezik az állományban. Ezen kívül a sűrű állomány, a túlöntözés, a talaj levegőtlenné válása, a savanyú kémhatása (pH 6-6,5) és a tápanyaghiány is hajlamosító tényezőnek számít.
Védekezés: A fertőzött növényeket távolítsuk el a területről, valamint ha súlyos fertőzésről van szó vegyszeres beöntözést alkalmazzunk.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/10_-abra_-Palantadoles-tunetei-1.jpg)
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/10_-abra_-Palantadoles-tunetei-2.jpg)
Alternáriás levélfoltosság (Alternaria spp.)
A betegség valószínűleg mindenhol jelen van, ahol édesburgonyát termesztenek, de az indiai és japán hivatkozásokon kívül semmilyen írásos információt nem találtak a földrajzi elterjedésről.
Tünetek: A betegség legnyilvánvalóbb tünete a barna nekrotikus elváltozások jelenléte az idősebb leveleken, jellegzetes bikaszem megjelenésével, koncentrikus gyűrűkkel, amelyek 1–5 mm szélesek, jól meghatározott szélekkel. A betegség kialakulásával világosbarna elváltozások képződnek koncentrikus gyűrűkkel.
Védekezés: A betakarítás után semmisítse meg és égesse el a növényi maradványokat
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/11_-abra_Alternarias-foltossag-tunetei-1.jpg)
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/11_-abra_Alternarias-foltossag-tunetei-2.jpg)
Lágyrothadás (Erwinia carotovora subsp. carotovora)
A lágyrothadás egy polifág kórokozó (baktérium), számos zöldségnövényen és dísznövényen is károsít. Megtalálhatók a talajban, vízben, levegőben, valamint rovarok testén is.
Tünetek: Növényi résszel való érintkezést követően pektin és cellulózbontó enzimeket termel, amik kezdetben a növényi szövetek lágy, vizenyős felpuhulását, majd rothadását okozzák. Jellegzetes szag társul mellé. Főleg tárolás során megjelenő betegség.
Védekezés: Megfelelő hőkezelés, folyamatos szellőztetés tárolás alatt.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/12_abra_-Lagyrothadas-korkep.jpg)
Közönséges gumórothadás (Rhisopus spp., Botrytis spp.)
Kórkép: A közönséges gumórothadást kórokozó gomba idézi elő. A gomba tünetei a gumó felszínén krémsárga, szürke penészgyep párna jelenik meg. A betakarítás során keletkező sérüléseken jelenik meg a fertőzés a tárolás alatt, fő ok a nem megfelelően történő hőkezelés. A Rhizopus által okozott lágyrothadás némi hasonlóságot mutat a bakteriális lágyrothadással, mivel mindkettő vizes, húsbomló rothadást okoz, és mindkettő vonzza a gyümölcslegyeket. A bakteriális rothadás azonban kellemetlen szagot áraszt, míg a Rhizopus rothadás kellemes erjedt szagot áraszt, amely vonzza a gyümölcslegyeket.
Védekezés: Csávázással, illetve gombaölőszeres beöntözéssel megfelelően tudunk védekezni ellene, valamint a megfelelő hőkezelés. Fontosak azonban a betakarításkori körülmények. Például a betakarításkor a heves esőzés és az alacsony hőmérséklet megnöveli a fertőzés lehetőségét
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/13_-abra_-Gumo-rothadas-korkep.jpg)
Scurf (Monilochaetes infuscans)
2021-ben betakarítás során már több termelő jelzett egy betegséget, amelyet az édesburgonya gumó héján észleltek. Magyar neve még nem ismert angolul scurf-nak hívják, amely egy gomba betegség és csak édesburgonyában okoz problémát.
Tünetek: A tünetek apró barna foltokként jelennek meg a húsos gumófelszínen. Ezek megnagyobbodnak és összeolvadnak, hogy elszíneződött, felületes, nekrotikus, különböző méretű és alakú, határozott körvonal nélküli tüneteket okoznak. A folt vagy sérülés színe a héj színétől függ, a rézszínű héjú fajtáknál barna, a vörös héjúaknál pedig majdnem fekete sérülésekkel. Csak a gumó héját érinti a fertőzés, de ez a tárolás során fokozott vízveszteségét okozhat. A növény föld feletti részei nem érintettek, kivéve, ha fertőzött talajjal érintkeznek. A gomba fertőzött talajából/termesztő közegéből a dugványokkal terjed a szántóföldre. A gomba rövid ideig talajlakó, de a szerves anyagban gazdag talajban, például állati trágyában hosszabb ideig is életképes maradhat. A betegség súlyosabb a kötött talajokon.
Védekezés: A szaporító telepen higiéniai rendszabályok betartása. Steril föld használat. Vetésforgó (2-3 év lazább talajokon és 3-4 év kötött talajokon).
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/14_-abra_Scurf-tunetei-2.jpg)
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/14_-abra_Scurf-tunetei-1.jpg)
Fuzáriumos gyökér és felületi rothadás (Fusarium oxysporum, Fusarium solani)
Ezek a gombák talajlakó gombák, és sok éven át megmaradhatnak a talajban. A fertőzés általában a betakarítás során és azt követően szerzett sebeken keresztül történik.
Tünetek: A Fusarium oxysporum által okozott felületi rothadás a húsos gyökereket általában a tárolás során, a betakarítás során keletkezett sebeken keresztül fertőzi meg. Azonban a betakarításkor is jelen lehet a hasadás vagy a rovarok vagy fonálférgek táplálkozása által károsított gyökereken. A tárolt gumókon kör alakú, világos- vagy sötétbarna, száraz és szilárd sérülések találhatók. Lassan terjed a kéregszövetre, de általában nem jut túl az érgyűrűn. A gyökér felszíne összezsugorodik, az alatta lévő hús pedig kiszárad. A Fusarium solani által okozott fuzáriumos gumórothadást kezdetben nehéz megkülönböztetni a felületi rothadástól. A Fusarium gumórothadás fejlődése során azonban behatol az érgyűrűbe, és a sérülések céltábla-szerű mintázatot kapnak, koncentrikus világos- és sötétbarna gyűrűkkel. Előrehaladott stádiumban a sérülések belsejében lencse alakú üregek alakulnak ki, amelyek gyakran fehér penészrostokat tartalmaznak.
Védekezés: Egészséges szaporítóanyag használata. A gumókat akkor szedje fel, amikor a talaj nem túl nedves és kerülje el a betakarítás közbeni sérüléseket
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/15-abra-Fusarium-oxysporum-es-a-Fusarium-solani-tunetei-1.jpg)
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/15-abra-Fusarium-oxysporum-es-a-Fusarium-solani-tunetei-2.jpg)
Édesburgonya madártollszerű-foltosság vírusa (Sweet Potato Feathery Mottle Virus)
Tünetek: Az egyik legjelentősebb batátavírus, amelyet a levéltetvek terjesztenek, illetve a szövetnedvvel is átvihető, az édesburgonya madártollszerű-foltosság vírusa (SPFMV). Maga a fertőzés legtöbbször tünetmentes. Esetenként enyhe kör alakú klorotikus foltok jelennek meg, illetve a levélerek mentén enyhe világoszöld mintázat alakulhat ki. A fertőzés az akut tünetek az új leveleken, fiatal hajtásokon észlelhető. A krónikus tünetek az idősebb leveleken válnak újból láthatóvá, amik erősen klorotikus, lilás elszíneződésű foltok formájában jelentkeznek. A vírus fennmaradását általában a fertőzött gumók biztosítják. Mivel sok esetben az áruként megtermelt édesburgonya kerül hajtatásra, így aztán a vírus megfertőzi az új nemzedékeket is. A legjelentősebb károkat a vírus komplexek okozzák. Ekkor a batáta hatalmas lombozata megbetegszik és a gumóhozam is jelentősen csökken. Ilyen betegség komplex az édesburgonya vírus komplex (több vírus vesz részt a fertőzésben) pl.: SPFMV+SPCSV (édesburgonya klorotikus satnyulás vírusa). Fontos, hogy a hajtatásra felhasznált gumók vírusmentesek legyenek, mivel a palánták állapota nagyban függ a felhasznált gumóktól.
Védekezés: Már a hajtatás során is védekezni kell az esetleges levéltetű fertőzéstől. A jó szaporítóanyag felhasználásával jelentősen növelhető a hozam. Érdemes figyelni arra, hogy a palánták megbízható helyről származzanak. Ez minimalizálja a batátavírusok terjedését és segíti a többlethozam elérését.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/16-abra-Edesburgonya-madar-tollszeru-foltossag-virusa-1.jpg)
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/16-abra-Edesburgonya-madar-tollszeru-foltossag-virusa-2.jpg)
Édesburgonya sárga satnyulás vírusa (Sweet Potato Chlorotic Stunt Virus)
Az édesburgonya klorotikus satnyulás vírusa Európában karantén vírus és az édesburgonya termesztésben az egyik legveszélyesebb. Magyarországon is kimutatták a dél-alföldi régióban.
Tünetek: A növény csökött lesz, vissza marad a fejlődésben, levélsárgulás és hervadás tünetei jelentkeznek.
Védekezés: Vírusmentes szaporítóanyag haználat, valamint a vektorok (levéltetű, üvegházi molytetű) elleni védekezés.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/17-abra-Edesburgonya-sarga-satnyulas-tunetei-2.jpg)
Egyéb abiotikus problémák
Bevezető
A kedvezőtlen környezeti feltételek számos tünetet okozhatnak, amelyek közül sok hasonlíthat a betegségek vagy kártevők károsodásának tüneteihez. Mielőtt arra a következtetésre jutnánk, hogy egy probléma valamilyen betegség vagy rendellenesség következménye, fontos mérlegelni, hogy a környezeti tényezők okozhatták-e a problémát. A kedvezőtlen környezeti feltételek közé tartozhat a túlöntözés, a hosszan tartó szárazság, a hideg hőmérséklet a szántóföldön vagy a tárolóban.
Napégés
Amikor a hőmérséklet 38 Celsius-fok fölé emelkedik napégés tüneteit észlelhetjük az édesburgonya levélzetén. A magas hőmérséklet hatására a talaj gyorsabban kiszárad, és a növények gyökerei is kiszáradhatnak. Ilyenkor a növényeken a napégés tünetei jelentkezhetnek, mint például a levelek sárgulása, majd barnulása. Nagyon fontos, hogy ebben az időszakban biztosítsuk a megfelelő vízmennyiséget a növényeink számára.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/18-abra-Edesburgonya-levelzeten-napeges-tunetei-2.jpg)
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/18-abra-Edesburgonya-levelzeten-napeges-tunetei-1.jpg)
Lignifikáció
Ideális termesztési körülmények között a járulékos gyökerek raktározó gyökerekké alakulnak, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén, ugyanazon járulékos gyökerek röviddel az ültetés után a ceruzagyökerek képződéséhez vezet. A túlöntözés és a száraz talajba való ültetés is károsan hat a gyökérfejlődésre. Az ültetés után nagyon fontos az iszapoló öntözés az édesburgonya dugványoknak. A hideg talajba való ültetés károsan hat a raktározó gyökerek kialakulására. Az ültetés utáni 2 hét fogja eldönteni, hogy a járulékos gyökérből ceruza vagy raktározó gyökér lesz. A léghőmérséklet is fontos szerepet játszik a raktározó gyökerek kialakulásában, az ültetési időszakban 25-31 °C nappali és 17-21 °C éjszakai hőmérséklet ideális a raktározó gyökerek fejlődésének. A 15 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet károsan hat a raktározó gyökérzet kialakulására.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/19-abra-Ceruzagyoker-kepzodes-1.jpg)
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/19-abra-Ceruzagyoker-kepzodes-2.jpg)
Hő és víz stressz hatása
Tünet: A gumók belseje szivacsossá válik, majd szabálytalan alakú üregek figyelhetők meg a gumó belső szövetében.
Védekezés: Tartós meleg esetén ügyeljünk arra, hogy vagy kora reggel vagy a késői órákban öntözzünk.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/20-abra-Belso-szoveti-elhalas.jpg)
Tápanyag visszavétel
Az ültetés utáni 80. napon észlelünk lilás, nekrotikus tüneteket a lombozaton. Nem kell megijedni nem tápanyag hiányról van szó, hanem ilyenkor kezdi vissza szívni a tápanyagot a gumó a lombozatból. Vannak olyan édesburgonya fajták is, amelyeknél a lilás szín egy fajtabélyeg, de ezeket a lilás elszíneződéseket már a fenológiai fázis elején észleljük.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/21-abra-Lilas-nekrotikus-elvaltozasok-a-lombozaton-1.jpg)
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/21-abra-Lilas-nekrotikus-elvaltozasok-a-lombozaton-2.jpg)
Gyomirtás
A gyomirtásról
Az édesburgonyának nincs specifikus gyomnövénye. Nagyon változatos a gyomflórája, amely legfőképpen függ a talajtípustól. A gyomirtás az ültetés során csak az első négy-hat hétben szükséges, mivel később a legtöbb édesburgonya-növény teljesen és hatékonyan fedi le a gyomokat. A hatékony gyomirtás a sikeres édesburgonya termesztés egyik kritikus szempontja, mivel a gyomok versenyeznek a tápanyagokért, a vízért és a napfényért. A gyomok rontják a terméshozamot és minőséget. A gyakori vetésforgó előnyös a gyomnövények csökkentésében, mivel alternatív gyomirtó szerek alkalmazása csökkenti a gyommagtermelést és a későbbi felszaporodásukat. A mechanikai gyomirtást (kapálást, rotátorozást) a gyomnövények korai fejlődési szakaszában kell elvégezni, majd később az édesburgonya indái úgy benövik a talajfelszínt, hogy elnyomják a gyomokat. Esetileg engedélyezett az édesburgonya kultúrában a Dual Gold 960 EC (S-metolaklór) használata, ami egy kiemelkedő szelektivitású preemergens (ültetés előtti, csírázásgátló) egyszikűirtó szer, jelentős magról kelő kétszikű irtó hatással.
![](https://bivalyos.hu/wp-content/uploads/2022/12/22-abra-Kover-porcsin.jpg)