Ásotthalom – A tudás teszi a különbséget.
Szakmai tanácsadás


ÉDESBURGONYA TERMESZTÉS
ÚTMUTATÓ A SZÁNTÓFÖLDI TERMESZTÉSHEZ
A megbízható és egészséges szaporítóanyag mellett az alábbi útmutatóban szereplő fogásokkal tudunk szolgálni, hogy eredményes legyen a batátaszezon
Termesztési útmutató
A batáta trópusi származású növény, ebből következik, hogy sok napfényre és melegre van szüksége.
A talaj pH tartományára nem igényes, az ország legtöbb területén termeszthető. Optimális termesztése az enyhén savas tartományban van. Az édesburgonya számára a 5,5-6,5 pH értékű talaj a legmegfelelőbb, de 5.0-7.0 pH közötti tartományban is jól terem. Ültetés előtt talajvizsgálat javasolt. Elkerülendőek a korábban nem művelt vagy erodált földek, továbbá minden olyan terület, amelyek féreg vagy egyéb fertőzéssel terheltek.
Gyenge humusztartalmú homoktalajokon is sikeresen termeszthető. Itt javasolt a trágyagranulátum használata tavaszi kijuttatással. A talaj kötöttségére nem érzékeny, de a laza szerkezetű (homokos) talajokon formásabb termés várható.

Javasoljuk számításba venni a földünk előéletét, azaz, hogy milyen növényeket termesztettünk az édesburgonya előtt az adott területen. Az elővetemények sorában kifejezetten rossz ómen a lucerna, hiszen rengeteg nitrogént hagy maga után a talajban, és minden olyan növény kerülendő, ami elősegíti a talajlakó kártevők elszaporodását. Ilyenek például a gyökérzöldségek.
Az édesburgonya tekintetében jó előveteménynek számítanak a konyhakerti zöldségfélék, napraforgó-zab keverék és a rozs. Az édesburgonyát nyugodtan lehet 2-3 évben is ugyanarra területre ültetni.
A batáta szinte minden talajtípuson termelhető. Kötöttebb talajon a bakháton való termesztés javasolt. Érdemes fekete fóliával takarni a bakhátat. Jótékony hatását nem csak a gyomosodás mértékének visszaszorításában, de a talajhőmérséklet növelésében is kifejti. Amennyiben az időjárás engedi, érdemes a bakhát húzását ültetés előtt legalább két héttel megtenni, és a talajt feltölteni vízzel, hogy az kellően megülepedjen, illetve kiültetéskor minél kevesebbet kelljen öntözni, és ezzel hűteni a talajt.
A talajfertőtlenítés fontos, mert a pajorok, férgek nagyon szeretik az édes gumókat és komoly károkat tudnak okozni.

Csak megbízható helyről származó, egészséges szaporítóanyagot használjunk. Érdemes a professzionális gazdaságokban és a világon is leginkább elterjedt módot, a dugvánnyal való szaporítást választanunk, hogy minél több és egészségesebb kötésszámot alakíthasson ki a növény a talajban.
A dugványokat a leveleivel együtt, 20-25 cm hosszú szárral szállítjuk. Javasoljuk a szállítást követő minél korábbi ültetést. Ha ez nem kivitelezhető, akkor a dugvány legfeljebb öt napig, 8 °C fokon őrzi meg ültetésig a minőségét.
Tárolás alatt ne vizezze, viszont ültetés előtt 2-3 órával bőven vizezze be a dugványokat.



Gyökér nélküli dugványt ültetünk, ami jól ered és jó minőségű termés érhető el vele. Megfelelően előkészített, gyommentes talajba ültessük. A dugványokat 1 m sor- és 30 cm tőtávolságban (kb. 33 000 db/ha) úgy kell ültetni, hogy a dugványokon található nóduszokból, vagyis azokból a csomókból, amiből gyökeret tud növeszteni az édesburgonya, minél több kerüljön a földbe. Ez általában a növény ²⁄₃-át vagy akár ¾-ét is jelentheti. Ha a meglévő gépesítésünk a burgonya technológiához illeszkedik, akkor választhatunk 75 cm sor- és 40 cm tőtávolságot is. Mélyen és jól beszorítva a földbe ültessük el a szaporítóanyagot. A dugványokat csak az ültetés előtt két-három órával kell bevizezni. Az ültetéshez használhatunk spárgaszedőt, vagy egyéb botot, ültetővillát, de nagy területen történő ültetéskor használható palántázógép is.

A dugványokat ferdén, laposan helyezzük a földbe az egyenletesebb gumóméret és az esztétikusabb alak miatt úgy, hogy csak a legfelső levelei maradjanak a felszín felett. A dugványokon hagyott levelek hozzásegíti a növényt a kedvezőbb tápanyagfelvételhez, ami a növekedés beindulásánál előnyt jelent.

Legkorábban a tavaszi fagyok biztos elmúltával, rendszerint ez május 15-e után lehetséges, de ne kapkodjunk, június hónapban sem késő az ültetés. A meleg kedvez a növény fejlődésének, ezért a nappali 20-30 °C fok, az éjszakai 15-20 °C és a 15 °C foknál nem hidegebb talaj az optimális hőmérsékletek a batáta gyökeresedésének. Fontos, hogy se túl forró, se túl száraz talajba ne kerüljön a dugvány, ezért ne délben ültessük el a dugványokat és ültetés előtt jól locsoljuk be a talajt. Értelemszerűen, ez a trópusi növény a hideg talajba kerülést sem szereti, ezért figyeljük a talajhőmérséklet emelkedését május második felében. A késői, júliusi ültetést nem javasoljuk, mert nem lesz elég ideje megnőni a gumóknak az őszbe átnyúló tenyészidőszak miatt.

Az édesburgonya gyökérkezdeményei a szárának csomópontjainál helyezkednek el. Ezekből a nóduszokból indulnak növekedésnek a vékony, fehér színű gyökerek, melyeket szaknyelven járulékos gyökereknek nevezünk. Az ültetés utáni 2 hétben dől el, hogy mely járulékos gyökérből lesz raktározó gyökérzet. Ideális termesztési körülmények között a járulékos gyökerek raktározó gyökerekké alakulnak, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén, ugyanazon járulékos gyökerek röviddel az ültetés után a ceruzagyökerek képződéséhez vezetnek.


Az édesburgonya tároló gyökereinek képződése szempontjából legfontosabb elemek:
- Tartsa fenn az optimális talajnedvességet az ültetés előtt és után. Az ültetést követő 2 hétben az alacsony talajnedvesség (a fonnyadási ponthoz közelítő) hozzájárul a ceruzagyökerek fokozott fejlődéséhez és a tároló gyökerek alakzavarához.
- Talajhőmérséklet: a palánták kiültetése hűvös, illetve forró, száraz talajba ne történjen. A hideg, 15 °C-nál alacsonyabb talajhőmérséklet különösen károsan hat a raktározó gyökérzet kialakulására.
- Léghőmérséklet is fontos szerepet játszik a raktározó gyökerek kialakulásában az ültetési időszakban. Az ültetési időszakban 20-30 °C nappali és 15-20 °C éjszakai hőmérséklet a kívánatos a raktározó gyökerek fejlődésének.
- Kerülje a túlzott nitrogén felhasználást. Mérsékelt mennyiségű nitrogénre van szükség ahhoz, hogy a járulékos gyökerek megfelelően fejlődjenek.
- Ügyeljen a megfelelő ültetési mélységre. Minimum 2-3 ízköz legyen a talajban. Be kell szorítani a dugványokat. Ha nincs megfelelően beszorítva a talajba, akkor visszamarad a fejlődésben a növény.
- A rovarirtó és gyomirtó szerek helyes, előírás szerinti dózisban történő alkalmazása a termesztési időszakban.


Az édesburgonya gazdaságos termesztéséhez az öntözés elengedhetetlen. A legmegfelelőbb a csepegtető vagy mikroszórós rendszer, de bármilyen más módon is öntözhető.
Ültetéstől folyamatosan nedvesen tartjuk a földet, de nem egyenletesen, hanem a következők szerint:
- 0-3 napig: vízzel telített legyen a talaj (100%). A dugványok járulékos gyökerei a beiszapolt talajban tudnak a legjobban kifejlődni. A rendszeres, kisebb mennyiségű víz kijuttatása előnyös a tápanyag kimosódás ellen.
- 4-14 napig: a talaj nedvességét kb 50%-ig csökkentjük. Kritikusan fontos, hogy ebben az időszakban, az ültetést követően, a gyökérképződés időszakában ne forduljon elő szárazság, mert az elfásult (ceruza) gyökérzetet eredményez.
- 15-40 napig: fokozatosan (nem azonnal!) csökkentjük a vizet, körülbelül 30% nedvességtartalomig. Ez a vízmennyiség a növény számára kevés, a talaj túl száraz, a lombozat a hervadási pont közelében van, a déli nagy melegben a növény nyugodtan meg is lankadhat. A 30-40 nap közötti szárazabb környezet a növényt arra ösztönzi, hogy a tárológyökereit fejlessze, azaz a terméshozamra nagyon előnyös. Ezen időszak végén, kb. az 5-6. héten már láthatóak a tárológyökerek vastagodásai.
- 41-100 napig: kb. 50 százalékos talajnedvességet tartunk.
- 100. naptól nem locsoljuk a batátát.



A batáta káliumigényes növény. Általános szabály szerint az NPK arány 1:2:4, de a talaj tápanyagtartalmától függően ez változhat. A pontos mennyiségeket talajvizsgálattal érdemes meghatározni.
Szerves trágya alkalmazható, de kockázatot rejt a talajlakó kártevők behurcolása, amik az édesburgonya gumóiban komoly károkat tudnak okozni. Javasoljuk ezért a granulált szerves trágyák használatát.
Időszak
Általános
tápanyagozási terv 1 hektárra
Példa termékekkel
ültetés előtt

Alaptrágyázás ősszel marha- vagy csirketrágya granulátummal.
Alaptrágyázás 2-300 kg/ha (8-24-24, 7-21-21)
Okt-nov. hónapban Stallatico marhatrágya granulátum 250kg.
Ültetés előtt 2 héttel: Eurofertil Plus 37 Horti NPK 5-10-22, 250 kg/ha
0-14 nap

ültetéstől az első gyökerek és új levelek megjelenéséig
Starter műtrágya
10 kg,
0,5%-os oldatként kijuttatva
Fertiactyl Allegro (N: 11%, P: 5%, K2O: 8%, Zn: 1%, biostimulátor) egy alkalommal, a 10. napon csepegtetve kijuttatva 1-2 liter, 1000 liter vízben.
15-80. nap

lomb fejlődése, gyökerek látható differenciálódása, növekedés
Egyenletes tápanyagozás komplex műtrágyával.
kéthetente 10-20 kg/ha.
Fertileader Viti lombtrágya.
20., 40., 60. 80. napon
1-2 liter/ha/alkalom
81-120. nap

tenyészidőszak vége
Nincs tápanyag kijuttatás: A növény a lombozatból nyeri a szükséges tápanyagot. A lombozatot eltávolítjuk a 110. napon.
Nincs tápanyag kijuttatás
A nitrogéntartalomra fokozottan kell figyelni, mivel ültetéskor a magas nitrogéntartalom akadályozza a fejlődést. A termesztési mód, a talaj pH-ja, a fajta és a talajszerkezet mind nagymértékben befolyásolják a nitrogénigényt.
Ne alkalmazzunk túlzott nitrogéntrágyát ültetés előtt. 15-18 kg nitrogén (hatóanyag) az optimális hektáronként az édesburgonya termesztéséhez, és a terméshozam gyakran növekszik, ha a nitrogént kisebb adagokban juttatjuk ki.
Talajfertőtlenítés nélkül szinte nem termeszthető a batáta, mert a talajlakó kártevők komoly károkat okoznak a termésben. A csepegtetőrendszer használata itt értékelődik fel, mert több biológiai készítmény (pl. Bora, Artis Pro) is kiadható a tenyészidőszakban. Ezeket fontos már kiültetéstől kezdve többször használni.
Szívókártevők közül a tripszek és levéltetvek okozhatnak problémát. Ellenük való védekezés (pl. Nano Tac) készítménnyel, illetve olajos készítményekkel lehetséges.

Eseti engedéllyel rendelkezik a Force 1,5 G (teflutrin) talajfertőtlenítő. Talajlakó kártevők ellen (drótféreg, cserebogár pajorok ellen) alkalmazható, ültetés előtt bedolgozva.
Permetezni nem kell, lombon keresztül terjedő betegsége jelenleg nem ismert Magyarországon.
A hatékony gyomirtás a sikeres édesburgonyatermesztés egyik kritikus szempontja, mivel a gyomok versenyeznek a tápanyagokért, a vízért és a napfényért. A gyomok rontják a terméshozamot és minőséget.
A gyakori vetésforgó előnyös a gyomnövények csökkentésében, mivel alternatív gyomirtó szerek alkalmazása csökkenti a gyommagtermelést és a későbbi felszaporodásukat.
A mechanikai gyomirtást (kapálást, rotátorozást) a gyomnövények korai fejlődési szakaszában kell elvégezni, majd később az édesburgonya indái úgy benövik a talajfelszínt, hogy elnyomják a gyomokat.


Esetileg engedélyezett az édesburgonya kultúrában a Dual Gold 960 EC (S-metolaklór) használata, ami egy kiemelkedő szelektivitású preemergens (ültetés előtti, csírázásgátló) egyszikűirtó szer, jelentős magról kelő kétszikű irtó hatással.
Praktikus megoldás lehet a sorközöket fóliával takarni, így meggátoljuk a legyökeresedést. Ha takarás nélkül termelünk, akkor kultivátorral érdemes a legyökerezett indákat megmozgatni, felszaggatni.
Egyes édesburgonya növények virágot hoznak. Ez függ az éjszakai hőmérséklettől és a trágyázástól. Kifejezetten sok tápanyag szükséges ahhoz, hogy az édesburgonya virágot hozzon. A virágokból végül kis zöld termések lesznek, de ez egyáltalán nem befolyásolja a föld alatt kifejlődő gyökérgumók mennyiségét és minőségét.
Fagyok beálltáig el kell végezni a betakarítást. A gumók sérülésének elkerülése érdekében érdemes lehet akár kézzel végezni a betakarítást, amihez csemete alávágó használatát javasoljuk. A szárat betakarítás előtt 10 nappal érdemes lezúzni. A növény tenyészideje 100-120 nap, de a nyári meleg-forró napok száma ezt eléggé befolyásolja. A betakarítás ideje így szeptember közepétől október végéig évről évre változó. Az ideális felszedési időpontot egy-egy bokor megbontásával pontosan meg tudjuk állapítani. A batáta az első kora őszi fagyig a földben hagyható, a legkisebb talajmenti fagy a teljes levélzetet elviszi.


A dús, tápanyagban gazdag levélzet kiváló állati takarmány. A gumók nem feltétlenül vannak egy bokorban, mint a krumplinál, hanem azok a szerteágazó gyökérzet megvastagodott részei. Nem ritka, hogy a tőtől 50 centiméterre is találni gumót, ezért a sérülésmentes felszedésre oda kell figyelni. Egy jól fejlett tő legalább 1-2 kg batátát ad. Kisebb területen a kézi felszedést javasoljuk, hogy a gumók sérülését elkerüljük. Felszedés előtt a talajt 30-40 cm mélyen meglazítjuk ezután a batáta kézzel könnyen felszedhető. Gépi betakarítás esetén az egysoros burgonyaszedő alkalmas, ha gumírozottak a felhordópálcák és nem rázza, vagy ejti a gumókat.
Felszedés után letördeljük a gyökérmaradványokat, de vigyázzunk, hogy minél kevesebb sérülést okozzunk! A gumókat tárolás előtt csak az mossa meg, aki szárítani is tudja. A gumósérülések kezelésére és a gumóhéj szilárdságának fokozására 5-8 napos hőkezelést (gyógyítást) végzünk. Ehhez a tárolótérben 30 °C fokos hőmérséklet, 80-90% relatív páratartalmat tartsuk és rendszeresen szellőztessük.

A batáta hosszabb távú tárolására a 13 °C fok környéki hőmérséklet a legalkalmasabb, szintén 80-90% relatív páratartalom mellett folyamatos szellőztetést is igényel. A tárolás ideje alatt gondoskodjunk a megfelelő légcseréről és időszakonként válogassuk át a gumókat.
blogcikkeink
az édesburgonya növényvédelme
Dr. Szarvas Adrienn
Az édesburgonya termelőknek a termésbiztonságot illetően továbbra is rendszeresen adódnak helyi szinten felmerülő problémáik, amelyek a vártnál kisebb, illetve gyengébb minőségű termést eredményeznek, ezzel gyakran rontva a termelői kedvet.
Nem csak a biotikus (élő: állati kártevők, növényi betegséget okozó gombák, vírusok, baktériumok) tényezők okozzák a termesztés során előforduló problémákat, hanem az abiotikus (élettelen: klimatikus viszonyok, elemi csapások) tényezők is. Nagyon fontos a helyes agrotechnikai elemek betartása. Az édesburgonya esetében a legfontosabb elemek: az ültetési idő, öntözés mértéke, tápanyagok időben történő kijuttatása. Külföldi kutatók megállapították, hogy a járulékos gyökerek három különböző típusú gyökérré válhatnak (raktározó, bojtos illetve ceruza gyökér). Ideális termesztési körülmények között a járulékos gyökerek raktározó gyökerekké alakulnak, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén, ugyanazon járulékos gyökerek röviddel az ültetés után a ceruzagyökerek képződéséhez vezet.
Fontos az elején tisztázni, hogy az édesburgonyában nincsenek engedélyezve növényvédőszerek. Szükséghelyzeti engedélyt már kérvényeztek az Amistar Top-, Dual Gold 960 EC- és a Force 1,5 G növényvédő szerekre, de ezek csak arra az időpontra érvényesek, amelyre a termelő megkéri.
Azonban nagyon sok termelő biológiai növényvédelemmel megoldja a növényvédelmi problémákat.
Talajfertőtlenítés nélkül szinte nem termeszthető a batáta, mert a talajlakó kártevők komoly károkat okoznak a termésben. A csepegtetőrendszer használata itt értékelődik fel, mert több biológiai készítmény (pl. Bora, Artis Pro) is kiadható a tenyészidőszakban. Ezeket fontos már kiültetéstől kezdve többször használni. Lombkártevői vannak az édesburgnyának, de olyan minimális kártételt okoznak a lomban, hogy nem érdemes ellenük védekeznünk, természetesen ez köszönhető a nagy lombtömegnek.
Az édesburgonya kártevői - Levélzeten előforduló kártevők
Tünetek: Legbiztosabb jele, hogy földibolha van a kertünkben, hogy a fiatal leveleket hámozgatják, mind a fonáki, mind a levél felszínét. Erősebb kártétel esetén a levélzet szitaszerűen lyukacsossá válik. Néha hántoló rágásnyom is látszik, amelyet a képen az édesburgonya levélzetén is láthatunk.
Védekezés: A legfontosabb, hogy a közelben ne legyen a keresztesvirágúak családjába tartozó növény. Nagyon fontos a rendszeres gyomtalanítás. Egyes gyomok ugyanúgy vonzzák a földibolhákat, mint a káposztafélék. Az integrált növényvédelmet alkalmazzuk és csak súlyos fertőzés estén nyúljunk a kémiai növényvédelemhez.
Tünetek: A termesztés során sok lepkefaj hernyója károsíthatja a lombozatot. A leveleken található lyukak hernyó jelenlétére utalnak. Van olyan faj, mely ezüstös szállal szövi be a leveleket vagy hernyófészket is készíthetnek. A hernyók jelenlétére utal az utánuk hátrahagyott ürülék is.
Védekezés: Ha csak néhány egyed van, akkor fizikailag semmisítsük meg őket, ha nagyobb az invázió, akkor mindenféleképpen a kémiai növényvédelmet kell alkalmazni.
Testhosszuk általában 2–3 milliméter. Minden fajnak van szárnyas és szárnyatlan alakja is.
Tünetek: A levéltetvek levélen, hajtáson, virágon, termésen szívogatnak. Szívásuk nyomán a levél pödrődik, a hajtás elsatnyul, a levél deformálódik, súlyos fertőzés esetén a levél megsárgul, elhal, lehullik. Szájszervük szúró-szívó szájszerv, amellyel képesek a vírusokat terjeszteni.
Védekezés: Édesburgonya levélzetén kisebb károkat okozhatnak, olyan dús a lombozata az állománynak, hogy a növény gyorsan kiheveri, kinövi a kártételt. Azonban ha túl sok mézharmatot (a levéltetű nedve) észlelünk a lombozaton, akkor az a levéltetű túlzott felszaporodását jelzi, ekkor már célszerű a kémiai növényvédelmet alkalmazni.
A zöld cserebogár régóta ismert mezőgazdasági kártevő. Az 1930-as évek után vissza húzódott, de kb. 2000-től polifág károsítóvá lépett elő. Tápnövényei széleskörűek.
Tünetek: A kifejlett imágók a levél lemezét rágják le, csak az erezet marad meg, tarrágást végeznek. Édesburgonyánál a csoportosan rajzanak. A gumó húsában mély berágásokat okoznak a lárvák.
Védekezés: A feromon vagy varsas csapdák jelzik a kártevő megjelenését, így a fertőzési gócok könnyen behatárolhatók, majd felszámolhatók. A többi cserebogártól eltérően ezek nem este, hanem nappal repülnek. Kisebb kártétel esetén nem szükséges a védekezés, mivel olyan dús lombtömege van az édesburgonyának, hogy gyorsan kiheveri. Súlyos tarrágás esten felszívódó szerrel védekezzünk ellenük.
Az üvegházi molytetű az egész világon megtalálható. Rendszeresen előfordul és gyakori. A szabadban is előfordul, különböző növények levelének fonákján tartózkodik és szívogatja leveleket, a levelek ráncosak és deformáltak lesznek. Az árnyékos, párás helyeket kedveli.
Tünetek: Szúró-szívó szájszervükkel a növények nedveit szívogatják, ezáltal azok legyengülnek, fejlődésben visszamaradnak, A repülő alakok vírusbetegségeket terjesztenek egyik növényről a másikra. Ezt tetézi, hogy sok mézharmatot is ürítenek, amire fekete korompenész gomba rakódhat, szennyezve a növényt.
Védekezés: Erős fertőzés esetén sűrűn, akár 3-4 naponta is ismételnünk kell a permetezéseket. Váltogassuk a hatóanyagokat, és alkalmazzunk szerkombinációkat, mert nagyon gyorsan ellenállóvá válnak egy-egy növényvédő szerrel szemben.
Az édesburgonya kártevői - Talajban előforduló kártevők
Jelentőségük az utóbbi években újra megnőtt, a száraz évjáratok, valamint a pénzhiány miatt elmaradó talajfertőtlenítések hatására. A kárt leggyakrabban a pajorok és a drótférgek okozzák, de egyes években a mocskospajorok (vetési bagolylepke lárvája) felszaporodása nyomán is nagy terméskiesés jelentkezik. A gumó húsában mély, nyílt berágásokat okoznak a cserebogárpajorok, és a mocskospajorok. A drótférgek rágása nyomán kerek lyukak, alagútszerű járatok alakulnak ki a gumó belsejében. A lótücsök a ültetés után okoz súlyos problémát. A gyökereket rágja így a dugvány teljes pusztulásához vezet. Azért is veszélyesek a talaj lakó kártevők, mivel utat nyithatnak a különböző kórokozóknak.
A májusi cserebogár egy viszonylag gyakori európai bogárfaj, egyben a Kárpát-medence legnagyobb mezőgazdasági jelentőségű cserebogárfaja.
Tünetek: Fő kártevő nem a kifejlett rovar, hanem a lárvája okoz súlyos kártételt. A gumó húsában mély berágásokat okoznak. Nagyobb rajzás esetén az imágó is kártételt tud okozni, karéjozó rágást ejt a levélzeten.
Védekezés: A talajlakó kártevők esetében az agrotechnikai védekezési lehetőségeknek különös jelentősége van, a kártétel lényegesen mérsékelhető. Az első kártételi év után talajműveléssel és talajforgatással (tárcsa, kombinátor, talajmaró stb.) a lárvák nagy része elpusztítható. A kémiai védekezés szükségességét a kártevők egyedsűrűsége alapján ítéljük meg. Amennyiben a területen m2-enként 1-2 pajor található, a védekezést feltétlenül el kell végezni talajfertőtlenítővel.
Tünetek: A drótférgek jellegzetes kárképe a gumó húsának alagútszerű átfurkálása, kisebb- nagyobb járatok kialakítása. Súlyos minőségi veszteséget okozhatnak, a termés eladhatatlanná válik.
Védekezés: A kémiai védekezés szükségességét a kártevők egyedsűrűsége alapján ítéljük meg. A talajfelvételezést – amennyiben lehetséges – még az ősz folyamán célszerű elvégezni, amikor a lárvák még a felső 15–20 cm-es talajszintben tartózkodnak. Amennyiben a területen m2-enként 1-2 drótféreg található, a védekezést feltétlenül el kell végezni.
Tünetek: polifág károsító, a talajban járatokat ás, ezekben közlekedve apró rovarokkal, gilisztákkal és növényi részekkel táplálkozik. Kertjeinkben a növényeink föld alatti részeinek elvágásával, illetve elrágásával súlyos gondokat tud okozni. Édesburgonya gumójában is okozhatnak kártételt, de a fenológiai fázis elején ültetés után jelentenek nagyobb veszélyt.
Védekezés: Biológiai talajfertőtlenítővel, mint pl. a Nemastarral hatékonyan tudunk ellenük védekezni.
A fokozott felmelegedéssel egyre több termelő küzd a mezei pocok kártétellel és ennek egyik fő oka az, hogy nem jutnak elegendő vízhez, így súlyos károkat fokoznak az édesburgonya ültetvényünkben.
Tünetek: Képesek nagymennyiségű gumót megrágni kis idő alatt. Súlyos kártételt tudnak okozni ha felszaporodnak a területen.
Védekezés: A pocok riasztó készítményt a károsító járatába kell juttatni, majd a lyukat be kell zárni.
Az édesburgonya kórokozói
A kárt okozó betegségek az elmúlt években megfigyelhetők voltak, tünetek rendszeresen tapasztalhatók, de súlyos kártételt nem okoztak. Szükséges vizsgálni a potenciális kórokozók általi fertőződés lehetőségeit.
Tünetek: A növény színe élénkzöld marad, a gyökérnyaki része viszont üvegessé válik, majd a palánta dőléséhez vezet. A gyökérnyaki résznél barnás, fekete befűződés. A betegség nem csak palánta korban jelentkezik az állományban. Ezen kívül a sűrű állomány, a túlöntözés, a talaj levegőtlenné válása, a savanyú kémhatása (pH 6-6,5) és a tápanyaghiány is hajlamosító tényezőnek számít.
Védekezés: A fertőzött növényeket távolítsuk el a területről, valamint ha súlyos fertőzésről van szó vegyszeres beöntözést alkalmazzunk.
A betegség valószínűleg mindenhol jelen van, ahol édesburgonyát termesztenek, de az indiai és japán hivatkozásokon kívül semmilyen írásos információt nem találtak a földrajzi elterjedésről.
Tünetek: A betegség legnyilvánvalóbb tünete a barna nekrotikus elváltozások jelenléte az idősebb leveleken, jellegzetes bikaszem megjelenésével, koncentrikus gyűrűkkel, amelyek 1–5 mm szélesek, jól meghatározott szélekkel. A betegség kialakulásával világosbarna elváltozások képződnek koncentrikus gyűrűkkel.
Védekezés: A betakarítás után semmisítse meg és égesse el a növényi maradványokat
A lágyrothadás egy polifág kórokozó (baktérium), számos zöldségnövényen és dísznövényen is károsít. Megtalálhatók a talajban, vízben, levegőben, valamint rovarok testén is.
Tünetek: Növényi résszel való érintkezést követően pektin és cellulózbontó enzimeket termel, amik kezdetben a növényi szövetek lágy, vizenyős felpuhulását, majd rothadását okozzák. Jellegzetes szag társul mellé. Főleg tárolás során megjelenő betegség.
Védekezés: Megfelelő hőkezelés, folyamatos szellőztetés tárolás alatt.
Kórkép: A közönséges gumórothadást kórokozó gomba idézi elő. A gomba tünetei a gumó felszínén krémsárga, szürke penészgyep párna jelenik meg. A betakarítás során keletkező sérüléseken jelenik meg a fertőzés a tárolás alatt, fő ok a nem megfelelően történő hőkezelés. A Rhizopus által okozott lágyrothadás némi hasonlóságot mutat a bakteriális lágyrothadással, mivel mindkettő vizes, húsbomló rothadást okoz, és mindkettő vonzza a gyümölcslegyeket. A bakteriális rothadás azonban kellemetlen szagot áraszt, míg a Rhizopus rothadás kellemes erjedt szagot áraszt, amely vonzza a gyümölcslegyeket.
Védekezés: Csávázással, illetve gombaölőszeres beöntözéssel megfelelően tudunk védekezni ellene, valamint a megfelelő hőkezelés. Fontosak azonban a betakarításkori körülmények. Például a betakarításkor a heves esőzés és az alacsony hőmérséklet megnöveli a fertőzés lehetőségét
2021-ben betakarítás során már több termelő jelzett egy betegséget, amelyet az édesburgonya gumó héján észleltek. Magyar neve még nem ismert angolul scurf-nak hívják, amely egy gomba betegség és csak édesburgonyában okoz problémát.
Tünetek: A tünetek apró barna foltokként jelennek meg a húsos gumófelszínen. Ezek megnagyobbodnak és összeolvadnak, hogy elszíneződött, felületes, nekrotikus, különböző méretű és alakú, határozott körvonal nélküli tüneteket okoznak. A folt vagy sérülés színe a héj színétől függ, a rézszínű héjú fajtáknál barna, a vörös héjúaknál pedig majdnem fekete sérülésekkel. Csak a gumó héját érinti a fertőzés, de ez a tárolás során fokozott vízveszteségét okozhat. A növény föld feletti részei nem érintettek, kivéve, ha fertőzött talajjal érintkeznek. A gomba fertőzött talajából/termesztő közegéből a dugványokkal terjed a szántóföldre. A gomba rövid ideig talajlakó, de a szerves anyagban gazdag talajban, például állati trágyában hosszabb ideig is életképes maradhat. A betegség súlyosabb a kötött talajokon.
Védekezés: A szaporító telepen higiéniai rendszabályok betartása. Steril föld használat. Vetésforgó (2-3 év lazább talajokon és 3-4 év kötött talajokon).
Ezek a gombák talajlakó gombák, és sok éven át megmaradhatnak a talajban. A fertőzés általában a betakarítás során és azt követően szerzett sebeken keresztül történik.
Tünetek: A Fusarium oxysporum által okozott felületi rothadás a húsos gyökereket általában a tárolás során, a betakarítás során keletkezett sebeken keresztül fertőzi meg. Azonban a betakarításkor is jelen lehet a hasadás vagy a rovarok vagy fonálférgek táplálkozása által károsított gyökereken. A tárolt gumókon kör alakú, világos- vagy sötétbarna, száraz és szilárd sérülések találhatók. Lassan terjed a kéregszövetre, de általában nem jut túl az érgyűrűn. A gyökér felszíne összezsugorodik, az alatta lévő hús pedig kiszárad. A Fusarium solani által okozott fuzáriumos gumórothadást kezdetben nehéz megkülönböztetni a felületi rothadástól. A Fusarium gumórothadás fejlődése során azonban behatol az érgyűrűbe, és a sérülések céltábla-szerű mintázatot kapnak, koncentrikus világos- és sötétbarna gyűrűkkel. Előrehaladott stádiumban a sérülések belsejében lencse alakú üregek alakulnak ki, amelyek gyakran fehér penészrostokat tartalmaznak.
Védekezés: Egészséges szaporítóanyag használata. A gumókat akkor szedje fel, amikor a talaj nem túl nedves és kerülje el a betakarítás közbeni sérüléseket
Tünetek: Az egyik legjelentősebb batátavírus, amelyet a levéltetvek terjesztenek, illetve a szövetnedvvel is átvihető, az édesburgonya madártollszerű-foltosság vírusa (SPFMV). Maga a fertőzés legtöbbször tünetmentes. Esetenként enyhe kör alakú klorotikus foltok jelennek meg, illetve a levélerek mentén enyhe világoszöld mintázat alakulhat ki. A fertőzés az akut tünetek az új leveleken, fiatal hajtásokon észlelhető. A krónikus tünetek az idősebb leveleken válnak újból láthatóvá, amik erősen klorotikus, lilás elszíneződésű foltok formájában jelentkeznek. A vírus fennmaradását általában a fertőzött gumók biztosítják. Mivel sok esetben az áruként megtermelt édesburgonya kerül hajtatásra, így aztán a vírus megfertőzi az új nemzedékeket is. A legjelentősebb károkat a vírus komplexek okozzák. Ekkor a batáta hatalmas lombozata megbetegszik és a gumóhozam is jelentősen csökken. Ilyen betegség komplex az édesburgonya vírus komplex (több vírus vesz részt a fertőzésben) pl.: SPFMV+SPCSV (édesburgonya klorotikus satnyulás vírusa). Fontos, hogy a hajtatásra felhasznált gumók vírusmentesek legyenek, mivel a palánták állapota nagyban függ a felhasznált gumóktól.
Védekezés: Már a hajtatás során is védekezni kell az esetleges levéltetű fertőzéstől. A jó szaporítóanyag felhasználásával jelentősen növelhető a hozam. Érdemes figyelni arra, hogy a palánták megbízható helyről származzanak. Ez minimalizálja a batátavírusok terjedését és segíti a többlethozam elérését.
Az édesburgonya klorotikus satnyulás vírusa Európában karantén vírus és az édesburgonya termesztésben az egyik legveszélyesebb. Magyarországon is kimutatták a dél-alföldi régióban.
Tünetek: A növény csökött lesz, vissza marad a fejlődésben, levélsárgulás és hervadás tünetei jelentkeznek.
Védekezés: Vírusmentes szaporítóanyag haználat, valamint a vektorok (levéltetű, üvegházi molytetű) elleni védekezés.
Egyéb abiotikus problémák
A kedvezőtlen környezeti feltételek számos tünetet okozhatnak, amelyek közül sok hasonlíthat a betegségek vagy kártevők károsodásának tüneteihez. Mielőtt arra a következtetésre jutnánk, hogy egy probléma valamilyen betegség vagy rendellenesség következménye, fontos mérlegelni, hogy a környezeti tényezők okozhatták-e a problémát. A kedvezőtlen környezeti feltételek közé tartozhat a túlöntözés, a hosszan tartó szárazság, a hideg hőmérséklet a szántóföldön vagy a tárolóban.
Amikor a hőmérséklet 38 Celsius-fok fölé emelkedik napégés tüneteit észlelhetjük az édesburgonya levélzetén. A magas hőmérséklet hatására a talaj gyorsabban kiszárad, és a növények gyökerei is kiszáradhatnak. Ilyenkor a növényeken a napégés tünetei jelentkezhetnek, mint például a levelek sárgulása, majd barnulása. Nagyon fontos, hogy ebben az időszakban biztosítsuk a megfelelő vízmennyiséget a növényeink számára.
Ideális termesztési körülmények között a járulékos gyökerek raktározó gyökerekké alakulnak, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén, ugyanazon járulékos gyökerek röviddel az ültetés után a ceruzagyökerek képződéséhez vezet. A túlöntözés és a száraz talajba való ültetés is károsan hat a gyökérfejlődésre. Az ültetés után nagyon fontos az iszapoló öntözés az édesburgonya dugványoknak. A hideg talajba való ültetés károsan hat a raktározó gyökerek kialakulására. Az ültetés utáni 2 hét fogja eldönteni, hogy a járulékos gyökérből ceruza vagy raktározó gyökér lesz. A léghőmérséklet is fontos szerepet játszik a raktározó gyökerek kialakulásában, az ültetési időszakban 25-31 °C nappali és 17-21 °C éjszakai hőmérséklet ideális a raktározó gyökerek fejlődésének. A 15 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet károsan hat a raktározó gyökérzet kialakulására.
Tünet: A gumók belseje szivacsossá válik, majd szabálytalan alakú üregek figyelhetők meg a gumó belső szövetében.
Védekezés: Tartós meleg esetén ügyeljünk arra, hogy vagy kora reggel vagy a késői órákban öntözzünk.
Az ültetés utáni 80. napon észlelünk lilás, nekrotikus tüneteket a lombozaton. Nem kell megijedni nem tápanyag hiányról van szó, hanem ilyenkor kezdi vissza szívni a tápanyagot a gumó a lombozatból. Vannak olyan édesburgonya fajták is, amelyeknél a lilás szín egy fajtabélyeg, de ezeket a lilás elszíneződéseket már a fenológiai fázis elején észleljük.
Gyomirtás
Az édesburgonyának nincs specifikus gyomnövénye. Nagyon változatos a gyomflórája, amely legfőképpen függ a talajtípustól. A gyomirtás az ültetés során csak az első négy-hat hétben szükséges, mivel később a legtöbb édesburgonya-növény teljesen és hatékonyan fedi le a gyomokat. A hatékony gyomirtás a sikeres édesburgonya termesztés egyik kritikus szempontja, mivel a gyomok versenyeznek a tápanyagokért, a vízért és a napfényért. A gyomok rontják a terméshozamot és minőséget. A gyakori vetésforgó előnyös a gyomnövények csökkentésében, mivel alternatív gyomirtó szerek alkalmazása csökkenti a gyommagtermelést és a későbbi felszaporodásukat. A mechanikai gyomirtást (kapálást, rotátorozást) a gyomnövények korai fejlődési szakaszában kell elvégezni, majd később az édesburgonya indái úgy benövik a talajfelszínt, hogy elnyomják a gyomokat. Esetileg engedélyezett az édesburgonya kultúrában a Dual Gold 960 EC (S-metolaklór) használata, ami egy kiemelkedő szelektivitású preemergens (ültetés előtti, csírázásgátló) egyszikűirtó szer, jelentős magról kelő kétszikű irtó hatással.
Tekintse meg szakmai képtárunkat
AZ ÉDESBURGONYA HAZAI TÖRTÉNETE
