Ásotthalom – A tudás teszi a különbséget.
A Bivalyos Tanya csapata elkötelezetten segíti az édesburgonya termelők helyzetét az innovatív mezőgazdaság, a kifinomult édesburgonya-termesztési módszerek, a fejlett technológia, a megfelelő fajták és a minőségi nemesített állomány révén.
SZAKMAI TANÁCSADÁS
DR. SZARVAS ADRIENN
NÖVÉNYORVOS
Növényegészségügy
+36-70/77-99-133
E-mail: info@bivalyos.hu
ZSÓTÉR ISTVÁN
MŰSZAKI VEZETŐ
Termesztési tanácsadás
+36-30/84-53-623
E-mail: info@bivalyos.hu
AZ ÉDESBURGONYA TERMESZTÉSE
ÚTMUTATÓ A SZÁNTÓFÖLDI TERMESZTÉSHEZ
Termőhely igény
A batáta trópusi származású növény, ebből következik, hogy sok napfényre és melegre van szüksége.
A talaj pH tartományára nem igényes, az ország legtöbb területén termeszthető. Optimális termesztése az enyhén savas tartományban van. Az édesburgonya számára a 5,5-6,5 pH értékű talaj a legmegfelelőbb, de 5.0-7.0 pH közötti tartományban is jól terem. Ültetés előtt talajvizsgálat javasolt. Elkerülendőek a korábban nem művelt vagy erodált földek, továbbá minden olyan terület, amelyek féreg vagy egyéb fertőzéssel terheltek.
Gyenge humusztartalmú homoktalajokon is sikeresen termeszthető. Itt javasolt a trágyagranulátum használata tavaszi kijuttatással. A talaj kötöttségére nem érzékeny, de a laza szerkezetű (homokos) talajokon formásabb termés várható.
Az elővetemények hatás az édesbrgonyára
Javasoljuk számításba venni a földünk előéletét, azaz, hogy milyen növényeket termesztettünk az édesburgonya előtt az adott területen. Az elővetemények sorában kifejezetten nem ajánlott a lucerna, hiszen rengeteg nitrogént hagy maga után a talajban, ami a ceruzagyökerek kialakulását okozza, emellett minden olyan növény kerülendő, ami elősegíti a talajlakó kártevők elszaporodását, ilyenek például a gyökérzöldségek.
Az édesburgonyát nyugodtan lehet 4-5 egymást követő évben is ugyanarra területre ültetni, de akár több éven keresztül is termeszthető önmaga után, arra kell figyelni, hogy a kártevők ne szaporodjanak el túl nagy mértékben.
A talaj előkészítése
A batáta szinte minden talajtípuson termelhető. A laza homoktalaj szántást követően már alkalmas az ültetésre, viszont kötöttebb talajon a bakháton való termesztés javasolt. Érdemes fekete fóliával takarni a bakhátat. Jótékony hatását nemcsak a gyomosodás mértékének visszaszorításában, de a talajhőmérséklet növelésében is kifejti. Érdemes ültetés előtt jól beöntözni a talajokat. Ekkor kell elvégezni az első talajfertőtlenítést is.
A szaporítóanyag
Csak megbízható helyről származó, egészséges szaporítóanyagot használjunk, ezt a minőséget képviseli a Bivalyos Tanya Kft. Érdemes a professzionális gazdaságokban és a világon is leginkább elterjedt módot, a dugvánnyal való szaporítást választanunk, hogy minél több és egészségesebb kötésszámot alakíthasson ki a növény a talajban. A dugványokat a leveleivel együtt, 20-30 cm hosszú szárral szállítjuk. Javasoljuk a szállítást követő minél korábbi ültetést. Ha ez nem kivitelezhető, akkor a dugvány legfeljebb öt napig, 8 °C fokon őrzi meg ültetésig a minőségét. Tárolás alatt ne állítsa vízbe, viszont ültetés előtt 2-3 órával bőven vizezze be a dugványokat.
Ültetés
Gyökér nélküli dugványt ültetünk, ami jól ered és jó minőségű termés érhető el vele. Megfelelően előkészített, gyommentes talajba ültessük. A dugványokat 1 m sor- és 30 cm tőtávolságban (kb. 33 000 db/ha) úgy kell ültetni, hogy a dugványokon található nóduszokból, vagyis azokból a csomókból, amiből gyökeret tud növeszteni az édesburgonya, minél több kerüljön a földbe. Ez általában a növény ²⁄₃-át vagy akár ¾-ét is jelentheti.
Ha a meglévő gépesítésünk a burgonya technológiához illeszkedik, akkor választhatunk 75 cm sor- és 40 cm tőtávolságot is. Mélyen és jól beszorítva a földbe ültessük el a szaporítóanyagot. A dugványokat csak az ültetés előtt két-három órával kell bevizezni. Az ültetéshez használhatunk spárgaszedőt, vagy egyéb botot, ültetővillát, de nagy területen történő ültetéskor használható palántázógép is.
A dugványokat ferdén, laposan helyezzük a földbe az egyenletesebb gumóméret és az esztétikusabb alak miatt úgy, hogy csak a legfelső levelei maradjanak a felszín felett. A dugványokon hagyott levelek hozzásegítik a növényt a kedvezőbb tápanyagfelvételhez, ami a növekedés beindulásánál előnyt jelent.
Mikor ültessük ki az édesburgonyát?
Legkorábban a tavaszi fagyok biztos elmúltával, rendszerint ez május 15-e után lehetséges, de ne kapkodjunk, június hónapban sem késő az ültetés. A meleg kedvez a növény fejlődésének, ezért a nappali 20-30 °C fok, az éjszakai 15-20 °C és a 15 °C foknál nem hidegebb talaj az optimális hőmérsékletek a batáta gyökeresedésének.
Fontos, hogy se túl forró, se túl száraz talajba ne kerüljön a dugvány, ezért ne délben ültessük el a dugványokat és ültetés előtt jól locsoljuk be a talajt. Értelemszerűen, ez a trópusi növény a hideg talajba kerülést sem szereti, ezért figyeljük a talajhőmérséklet emelkedését május második felében. A késői, júliusi ültetést nem javasoljuk, mert nem lesz elég ideje megnőni a gumóknak az őszbe átnyúló tenyészidőszak miatt.
A gyökérzet optimális fejlődése
Az édesburgonya gyökérkezdeményei a szárának csomópontjainál helyezkednek el. Ezekből a nóduszokból indulnak növekedésnek a vékony, fehér színű gyökerek, melyeket szaknyelven járulékos gyökereknek nevezünk. Az ültetés utáni 2 hétben dől el, hogy mely járulékos gyökérből lesz raktározó gyökérzet. Ideális termesztési körülmények között a járulékos gyökerek raktározó gyökerekké alakulnak, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén, ugyanazon járulékos gyökerek röviddel az ültetés után a ceruzagyökerek képződéséhez vezetnek.
Az édesburgonya tároló gyökereinek képződése szempontjából legfontosabb elemek:
- Tartsa fenn az optimális talajnedvességet az ültetés előtt és után. Ha az ültetést követő 2 hétben túl alacsony a talajnedvesség (a fonnyadási ponthoz közelítő), ez a körülmény okozhatja a ceruzagyökerek fokozott fejlődését és a tároló gyökerek alakzavarát.
- Talajhőmérséklet: a dugványok kiültetése hűvös, illetve forró, száraz talajba ne történjen. A hideg, 15 °C-nál alacsonyabb talajhőmérséklet különösen károsan hat a raktározó gyökérzet kialakulására.
- Léghőmérséklet is fontos szerepet játszik a raktározó gyökerek kialakulásában az ültetési időszakban. Az ültetési időszakban 20-30 °C nappali és 15-20 °C éjszakai hőmérséklet a kívánatos a raktározó gyökerek fejlődésének.
- Kerülje a túlzott nitrogén felhasználást. Mérsékelt mennyiségű nitrogénre van szükség ahhoz, hogy a járulékos gyökerek megfelelően fejlődjenek.
- Ügyeljen a megfelelő ültetési mélységre. Minimum 4-6 ízköz legyen a talajban. Be kell szorítani a dugványokat. Ha nincs megfelelően beszorítva a talajba, akkor visszamarad a fejlődésben a növény.
- A rovarirtó és gyomirtó szerek helyes, előírás szerinti dózisban történő alkalmazása a termesztési időszakban.
Öntözés
Az édesburgonya gazdaságos termesztéséhez az öntözés elengedhetetlen. A legmegfelelőbb a csepegtető szalag, mikroszórós vagy dobos rendszer, de bármilyen más módon is öntözhető.
Fontos elmondani, hogy a következőkben a talaj nedvességtartalmáról beszélünk, a grafikon is ezt mutatja, nem a locsolás gyakoriságáról. Azért nem lehet általánosítani az öntözés sűrűségét, mert a különböző típusú talajok más-más vízmegtartó képességgel rendelkeznek. A kötöttebb talajok lassabban, a lazább homoktalajok pedig gyorsabban száradnak ki. Ültetéstől folyamatosan oda kell figyelnünk termőközegünk nedvességtartalmára a következők szerint:
- 0-3. napig: vízzel telített legyen a talaj (100%). A dugványok járulékos gyökerei a beiszapolt talajban tudnak a legjobban kifejlődni. A rendszeres, kisebb mennyiségű víz kijuttatása előnyös a tápanyag kimosódás ellen.
- 4-14. napig: a talaj nedvességét kb 50%-ig csökkentjük. Kritikusan fontos, hogy ebben az időszakban, az ültetést követően, a gyökérképződés időszakában ne forduljon elő szárazság, mert az elfásult (ceruza) gyökérzetet eredményez.
- 15-40. napig: fokozatosan (nem azonnal!) csökkentjük a vizet, körülbelül 30% nedvességtartalomig. Ez a vízmennyiség a növény számára kevés, a talaj túl száraz, a lombozat a hervadási pont közelében van, a déli nagy melegben a növény nyugodtan meg is lankadhat. A 30-40 nap közötti szárazabb környezet a növényt arra ösztönzi, hogy a tárológyökereit fejlessze, azaz a terméshozamra nagyon előnyös. Ezen időszak végén, kb. az 5-6. héten már láthatóak a tárológyökerek vastagodásai.
Ezen a ponton mindenképpen szükséges egy próba ásás, hogy megtudjuk, hogy a vastagodás elindult-e már. Amennyiben nem, gondoskodjunk a megfelelő mértékű talajnedvesség csökkentéséről. - 41-100. napig: kb. 50 százalékos talajnedvességet tartunk.
- 100. naptól nem locsoljuk a batátát, vagy tenyészidőszaktól függően felszedés előtt 2-3 hétig ne öntözzük, mert ha így cselekszünk, a batáta héja megkeményedik és felszedéskor kevésbé sérül.
Tápanyagigény
Az édesburgonya termesztés nem igényel sok tápanyagot, többek között ezért is lehet gazdaságosan termelni. Az alapvető tápanyagok (N-P-K) mellett mikroelemeket is igényel.
Sok éves tapasztalatunk alapján költséghatékonyságban és terméshozamban a legmegfelelőbb tápanyag-gazdálkodási technológia az alábbi:
Tavasszal a szerves trágya granulált formában való kijuttatása a feladat, mert a legfontosabb tápanyagokat ekkor visszük be a talajba. Az általunk használt Tribu szerves marhatrágya granulátum a növény számára biztosítandó N-P-K hatóanyagokat megfelelő mértékben tartalmazza kb. 1-1,5t/ha adagolásban.
A szerves trágya kapcsán megemlítendő, hogy az istállótrágyák kijuttatása kockázatot rejt a talajlakó kártevők behurcolása miatt, amik az édesburgonya gumóiban komoly károkat tudnak okozni, ezért is használjuk a granulált formulát.
A növény számára a teljes tenyészidőszakra elegendő N-P-K hatóanyagot a fent említett granulátummal kijuttattuk, ezért ezekből az elemekből további kijuttatás nem szükséges.
Az ültetéstől számítva a 3. héttől a fajta tenyészidejétől függően 11-14. hétig egyenletes tápanyag kijuttatást végzünk, Tradecorp Bentley komplex mikroelem műtrágyával. Ebből a szerből a növény szükséglete a teljes termesztési időszakra vonatkoztatva 2-3 kg/ha.
Nitrogén gazdálkodás
A nitrogéntartalomra fokozottan kell figyelni, mivel ültetéskor a magas nitrogéntartalom akadályozza a fejlődést, ezért semmiképpen se használjunk nagy N-tartalmú műtrágyát ültetés előtt, vagy közvetlen utána.
A termesztési mód, a talaj pH-ja, a fajta és a talajszerkezet mind nagymértékben befolyásolják a nitrogénigényt.
15-18 kg nitrogén (hatóanyag) az optimális hektáronként az édesburgonya termesztéséhez, és a terméshozam gyakran növekszik, ha a nitrogént kisebb adagokban juttatjuk ki.
Növényvédelem
Azokon a területeken ahol a talaj kártevőkkel fertőzött, fontos a talajfertőtlenítés. A talajlakó kártevők nagy károkat okozhatnak a gumóállományunkban. Az első talajfertőtlenítést ültetés előtt legalább két héttel kell elvégezni, hogy biztosítsuk a kialakuló gyökérzet védelmét. A tenyészidő alatt többször is szükség lehet talajfertőtlenítésre, melyre jelenleg engedélyezett szer nem áll rendelkezésre. Korábban eseti engedéllyel rendelkezett a Force 1,5 G (teflutrin hatóanyag).
A talajlakó kártevők ellen (drótféreg, fonalféreg, cserebogár pajorok) mikrobiológiai készítmények közül lehet választani. Ilyen termék például az Artis Pro és a Bora. A csepegtetőrendszer használata itt értékelődik fel, mert ezek a biológiai készítmények könnyedén kijuttathatók a tenyészidőszakban. Ezeket fontos már kiültetéstől kezdve többször használni. Szívókártevők közül a tripszek és levéltetvek okozhatnak problémát. Ellenük való védekezés kevésbé fontos, mert az édesburgonya hatalmas lombtömeggel rendelkezik, jelentős kárt nem tudnak okozni. Lombon keresztül terjedő betegsége jelenleg nem ismert Magyarországon.
Gyomirtás
Azokon a területeken ahol a talaj kártevőkkel fertőzött, fontos a talajfertőtlenítés. A talajlakó kártevők nagy károkat okozhatnak a gumóállományunkban. Az első talajfertőtlenítést ültetés előtt legalább két héttel kell elvégezni, hogy biztosítsuk a kialakuló gyökérzet védelmét. A tenyészidő alatt többször is szükség lehet talajfertőtlenítésre, melyre jelenleg engedélyezett szer nem áll rendelkezésre. Korábban eseti engedéllyel rendelkezett a Force 1,5 G (teflutrin hatóanyag). A talajlakó kártevők ellen (drótféreg, fonalféreg, cserebogár pajorok) mikrobiológiai készítmények közül lehet választani. Ilyen termék például az Artis Pro és a Bora.
A csepegtetőrendszer használata itt értékelődik fel, mert ezek a biológiai készítmények könnyedén kijuttathatók a tenyészidőszakban. Ezeket fontos már kiültetéstől kezdve többször használni. Szívókártevők közül a tripszek és levéltetvek okozhatnak problémát. Ellenük való védekezés kevésbé fontos, mert az édesburgonya hatalmas lombtömeggel rendelkezik, jelentős kárt nem tudnak okozni. Lombon keresztül terjedő betegsége jelenleg nem ismert Magyarországon.
Indák felszaggatása
Praktikus megoldás lehet a sorközöket fóliával takarni, így meggátoljuk a legyökeresedést. Ha takarás nélkül termelünk, akkor kultivátorral érdemes a legyökerezett indákat megmozgatni, felszaggatni, ezzel együtt a sorközművelést is elvégezzük.
Az összes fajtánk közül az indák felszaggatása különösen a Bayou Belle-nél fontos, mert ennek a variánsnak az indái nagyon hajlamosak a legyökeresedésre, elvéve ezzel az energiát a növény tövénél lévő gumók fejlődésétől.
Virágzás
Egyes édesburgonya növények virágot hoznak. Ez függ az éjszakai hőmérséklettől és a trágyázástól. Kifejezetten sok tápanyag szükséges ahhoz, hogy az édesburgonya virágot hozzon. A virágokból végül kis zöld termések lesznek, de ez egyáltalán nem befolyásolja a föld alatt kifejlődő gyökérgumók mennyiségét és minőségét.
Betakarítás
Fagyok beálltáig el kell végezni a betakarítást. A felszedés előtti három hétben már ne öntözzünk, és igyekezzünk úgy időzíteni a betakarítást, hogy az minél szárazabb talajból történjen, ezzel is elősegítve a gumók jó eltarthatóságát. A szárat betakarítás előtt 5-10 nappal érdemes lezúzni. A dús, tápanyagban gazdag levélzet kiváló állati takarmány.
A növény tenyészideje 90-120 nap, de a nyári meleg napok száma ezt eléggé befolyásolja. A betakarítás ideje így szeptember közepétől október végéig évről évre változó. Az ideális felszedési időpontot egy-egy bokor megbontásával pontosan meg tudjuk állapítani
A batátát az első kora őszi fagy előtt már fel kell szedni. Optimális esetben egy jól fejlett tő legalább 1,5-3 kg batátát ad. A gumók sérülésmentes felszedésére oda kell figyelni, ez mind kézi, mind gépi szedés esetén fontos szempont. Ha kézzel szedjük fel a batátát, akkor a felszedés előtt a talajt kb. 40-50 cm mélyen meglazítjuk, ezután a batáta kézzel könnyen felszedhető.
Ezt a műveletet egy csemete alávágóval egyszerűen elvégezhetjük.
Gépi betakarításra az egysoros újburgonyaszedő alkalmas, ha megfelelően gumírozottak a görgők és a felhordópálcák, és nem rázza, vagy ejti a gumókat.
Hőkezelés és tárolás
Felszedés után letördeljük a gyökérmaradványokat, de vigyázzunk, hogy minél kevesebb sérülést okozzunk! A gumókat tárolás előtt csak az mossa meg, aki szárítani is tudja. A gumósérülések kezelésére és a gumóhéj szilárdságának fokozására 5-8 napos hőkezelést (gyógyítást) végzünk. Ehhez a tárolótérben 30-33°C fokos hőmérsékletet, és 80-90% relatív páratartalmat tartsunk és rendszeresen szellőztessünk. Ezen folyamat eredményeképpen a gumók sérülései beforrnak, ezzel a gumórothadás előfordulását lecsökkentjük, valamint cukraik átalakulnak (édesebb lesz a gumó), összességében a hőkezelés hatására nő az eltarthatóság.
A batáta hosszabb távú tárolására a 13°C fok környéki hőmérséklet a legalkalmasabb, szintén 80-90% relatív páratartalom mellett folyamatos szellőztetést is igényel. A tárolás ideje alatt gondoskodjunk a megfelelő légcseréről és időszakonként válogassuk át a gumókat.
AZ ÉDESBURGONYA NÖVÉNYVÉDELME
Dr. Szarvas Adrienn
Bevezető
Az édesburgonya termelőknek a termésbiztonságot illetően továbbra is rendszeresen adódnak helyi szinten felmerülő problémáik, amelyek a vártnál kisebb, illetve gyengébb minőségű termést eredményeznek, ezzel gyakran rontva a termelői kedvet.
Nem csak a biotikus (élő: állati kártevők, növényi betegséget okozó gombák, vírusok, baktériumok) tényezők okozzák a termesztés során előforduló problémákat, hanem az abiotikus (élettelen: klimatikus viszonyok, elemi csapások) tényezők is. Nagyon fontos a helyes agrotechnikai elemek betartása. Az édesburgonya esetében a legfontosabb elemek: az ültetési idő, öntözés mértéke, tápanyagok időben történő kijuttatása. Külföldi kutatók megállapították, hogy a járulékos gyökerek három különböző típusú gyökérré válhatnak (raktározó, bojtos illetve ceruza gyökér). Ideális termesztési körülmények között a járulékos gyökerek raktározó gyökerekké alakulnak, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén, ugyanazon járulékos gyökerek röviddel az ültetés után a ceruzagyökerek képződéséhez vezet.
Fontos az elején tisztázni, hogy az édesburgonyában nincsenek engedélyezve növényvédőszerek. Szükséghelyzeti engedélyt már kérvényeztek az Amistar Top-, Dual Gold 960 EC- és a Force 1,5 G növényvédő szerekre, de ezek csak arra az időpontra érvényesek, amelyre a termelő megkéri.
Azonban nagyon sok termelő biológiai növényvédelemmel megoldja a növényvédelmi problémákat.
Talajfertőtlenítés nélkül szinte nem termeszthető a batáta, mert a talajlakó kártevők komoly károkat okoznak a termésben. A csepegtetőrendszer használata itt értékelődik fel, mert több biológiai készítmény (pl. Bora, Artis Pro) is kiadható a tenyészidőszakban. Ezeket fontos már kiültetéstől kezdve többször használni. Lombkártevői vannak az édesburgnyának, de olyan minimális kártételt okoznak a lomban, hogy nem érdemes ellenük védekeznünk, természetesen ez köszönhető a nagy lombtömegnek.
Az édesburgonya kártevői – Levélzeten előforduló kártevők
Földibolhák (Alticinae)
Tünetek: Legbiztosabb jele, hogy földibolha van a kertünkben, hogy a fiatal leveleket hámozgatják, mind a fonáki, mind a levél felszínét. Erősebb kártétel esetén a levélzet szitaszerűen lyukacsossá válik. Néha hántoló rágásnyom is látszik, amelyet a képen az édesburgonya levélzetén is láthatunk.
Védekezés: A legfontosabb, hogy a közelben ne legyen a keresztesvirágúak családjába tartozó növény. Nagyon fontos a rendszeres gyomtalanítás. Egyes gyomok ugyanúgy vonzzák a földibolhákat, mint a káposztafélék. Az integrált növényvédelmet alkalmazzuk és csak súlyos fertőzés estén nyúljunk a kémiai növényvédelemhez.
Hernyó kártevők (Lepidoptera)
Tünetek: A termesztés során sok lepkefaj hernyója károsíthatja a lombozatot. A leveleken található lyukak hernyó jelenlétére utalnak. Van olyan faj, mely ezüstös szállal szövi be a leveleket vagy hernyófészket is készíthetnek. A hernyók jelenlétére utal az utánuk hátrahagyott ürülék is.
Védekezés: Ha csak néhány egyed van, akkor fizikailag semmisítsük meg őket, ha nagyobb az invázió, akkor mindenféleképpen a kémiai növényvédelmet kell alkalmazni.
Levéltetű (Aphididae)
Testhosszuk általában 2–3 milliméter. Minden fajnak van szárnyas és szárnyatlan alakja is.
Tünetek: A levéltetvek levélen, hajtáson, virágon, termésen szívogatnak. Szívásuk nyomán a levél pödrődik, a hajtás elsatnyul, a levél deformálódik, súlyos fertőzés esetén a levél megsárgul, elhal, lehullik. Szájszervük szúró-szívó szájszerv, amellyel képesek a vírusokat terjeszteni.
Védekezés: Édesburgonya levélzetén kisebb károkat okozhatnak, olyan dús a lombozata az állománynak, hogy a növény gyorsan kiheveri, kinövi a kártételt. Azonban ha túl sok mézharmatot (a levéltetű nedve) észlelünk a lombozaton, akkor az a levéltetű túlzott felszaporodását jelzi, ekkor már célszerű a kémiai növényvédelmet alkalmazni.
Zöld cserebogár (Anomala vitis)
A zöld cserebogár régóta ismert mezőgazdasági kártevő. Az 1930-as évek után vissza húzódott, de kb. 2000-től polifág károsítóvá lépett elő. Tápnövényei széleskörűek.
Tünetek: A kifejlett imágók a levél lemezét rágják le, csak az erezet marad meg, tarrágást végeznek. Édesburgonyánál a csoportosan rajzanak. A gumó húsában mély berágásokat okoznak a lárvák.
Védekezés: A feromon vagy varsas csapdák jelzik a kártevő megjelenését, így a fertőzési gócok könnyen behatárolhatók, majd felszámolhatók. A többi cserebogártól eltérően ezek nem este, hanem nappal repülnek. Kisebb kártétel esetén nem szükséges a védekezés, mivel olyan dús lombtömege van az édesburgonyának, hogy gyorsan kiheveri. Súlyos tarrágás esten felszívódó szerrel védekezzünk ellenük.
Üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum)
Az üvegházi molytetű az egész világon megtalálható. Rendszeresen előfordul és gyakori. A szabadban is előfordul, különböző növények levelének fonákján tartózkodik és szívogatja leveleket, a levelek ráncosak és deformáltak lesznek. Az árnyékos, párás helyeket kedveli.
Tünetek: Szúró-szívó szájszervükkel a növények nedveit szívogatják, ezáltal azok legyengülnek, fejlődésben visszamaradnak, A repülő alakok vírusbetegségeket terjesztenek egyik növényről a másikra. Ezt tetézi, hogy sok mézharmatot is ürítenek, amire fekete korompenész gomba rakódhat, szennyezve a növényt.
Védekezés: Erős fertőzés esetén sűrűn, akár 3-4 naponta is ismételnünk kell a permetezéseket. Váltogassuk a hatóanyagokat, és alkalmazzunk szerkombinációkat, mert nagyon gyorsan ellenállóvá válnak egy-egy növényvédő szerrel szemben.
Az édesburgonya kártevői – Talajban előforduló kártevők
Bevezető
Jelentőségük az utóbbi években újra megnőtt, a száraz évjáratok, valamint a pénzhiány miatt elmaradó talajfertőtlenítések hatására. A kárt leggyakrabban a pajorok és a drótférgek okozzák, de egyes években a mocskospajorok (vetési bagolylepke lárvája) felszaporodása nyomán is nagy terméskiesés jelentkezik. A gumó húsában mély, nyílt berágásokat okoznak a cserebogárpajorok, és a mocskospajorok. A drótférgek rágása nyomán kerek lyukak, alagútszerű járatok alakulnak ki a gumó belsejében. A lótücsök a ültetés után okoz súlyos problémát. A gyökereket rágja így a dugvány teljes pusztulásához vezet. Azért is veszélyesek a talaj lakó kártevők, mivel utat nyithatnak a különböző kórokozóknak.
Májusi cserebogár lárva (Melolontha melolontha)
A májusi cserebogár egy viszonylag gyakori európai bogárfaj, egyben a Kárpát-medence legnagyobb mezőgazdasági jelentőségű cserebogárfaja.
Tünetek: Fő kártevő nem a kifejlett rovar, hanem a lárvája okoz súlyos kártételt. A gumó húsában mély berágásokat okoznak. Nagyobb rajzás esetén az imágó is kártételt tud okozni, karéjozó rágást ejt a levélzeten.
Védekezés: A talajlakó kártevők esetében az agrotechnikai védekezési lehetőségeknek különös jelentősége van, a kártétel lényegesen mérsékelhető. Az első kártételi év után talajműveléssel és talajforgatással (tárcsa, kombinátor, talajmaró stb.) a lárvák nagy része elpusztítható. A kémiai védekezés szükségességét a kártevők egyedsűrűsége alapján ítéljük meg. Amennyiben a területen m2-enként 1-2 pajor található, a védekezést feltétlenül el kell végezni talajfertőtlenítővel.
Pattanóbogár lárvája drótférgek (Agriotes spp.)
Tünetek: A drótférgek jellegzetes kárképe a gumó húsának alagútszerű átfurkálása, kisebb- nagyobb járatok kialakítása. Súlyos minőségi veszteséget okozhatnak, a termés eladhatatlanná válik.
Védekezés: A kémiai védekezés szükségességét a kártevők egyedsűrűsége alapján ítéljük meg. A talajfelvételezést – amennyiben lehetséges – még az ősz folyamán célszerű elvégezni, amikor a lárvák még a felső 15–20 cm-es talajszintben tartózkodnak. Amennyiben a területen m2-enként 1-2 drótféreg található, a védekezést feltétlenül el kell végezni.
Lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa)
Tünetek: polifág károsító, a talajban járatokat ás, ezekben közlekedve apró rovarokkal, gilisztákkal és növényi részekkel táplálkozik. Kertjeinkben a növényeink föld alatti részeinek elvágásával, illetve elrágásával súlyos gondokat tud okozni. Édesburgonya gumójában is okozhatnak kártételt, de a fenológiai fázis elején ültetés után jelentenek nagyobb veszélyt.
Védekezés: Biológiai talajfertőtlenítővel, mint pl. a Nemastarral hatékonyan tudunk ellenük védekezni.
Mezei pocok (Microtus arvalis)
A fokozott felmelegedéssel egyre több termelő küzd a mezei pocok kártétellel és ennek egyik fő oka az, hogy nem jutnak elegendő vízhez, így súlyos károkat fokoznak az édesburgonya ültetvényünkben.
Tünetek: Képesek nagymennyiségű gumót megrágni kis idő alatt. Súlyos kártételt tudnak okozni ha felszaporodnak a területen.
Védekezés: A pocok riasztó készítményt a károsító járatába kell juttatni, majd a lyukat be kell zárni.
Az édesburgonya kórokozói
Bevezető
A kárt okozó betegségek az elmúlt években megfigyelhetők voltak, tünetek rendszeresen tapasztalhatók, de súlyos kártételt nem okoztak. Szükséges vizsgálni a potenciális kórokozók általi fertőződés lehetőségeit.
Palántadőlés (Pythium spp., a Rhizoctonia solani, Alternaria spp.)
Tünetek: A növény színe élénkzöld marad, a gyökérnyaki része viszont üvegessé válik, majd a palánta dőléséhez vezet. A gyökérnyaki résznél barnás, fekete befűződés. A betegség nem csak palánta korban jelentkezik az állományban. Ezen kívül a sűrű állomány, a túlöntözés, a talaj levegőtlenné válása, a savanyú kémhatása (pH 6-6,5) és a tápanyaghiány is hajlamosító tényezőnek számít.
Védekezés: A fertőzött növényeket távolítsuk el a területről, valamint ha súlyos fertőzésről van szó vegyszeres beöntözést alkalmazzunk.
Alternáriás levélfoltosság (Alternaria spp.)
A betegség valószínűleg mindenhol jelen van, ahol édesburgonyát termesztenek, de az indiai és japán hivatkozásokon kívül semmilyen írásos információt nem találtak a földrajzi elterjedésről.
Tünetek: A betegség legnyilvánvalóbb tünete a barna nekrotikus elváltozások jelenléte az idősebb leveleken, jellegzetes bikaszem megjelenésével, koncentrikus gyűrűkkel, amelyek 1–5 mm szélesek, jól meghatározott szélekkel. A betegség kialakulásával világosbarna elváltozások képződnek koncentrikus gyűrűkkel.
Védekezés: A betakarítás után semmisítse meg és égesse el a növényi maradványokat
Lágyrothadás (Erwinia carotovora subsp. carotovora)
A lágyrothadás egy polifág kórokozó (baktérium), számos zöldségnövényen és dísznövényen is károsít. Megtalálhatók a talajban, vízben, levegőben, valamint rovarok testén is.
Tünetek: Növényi résszel való érintkezést követően pektin és cellulózbontó enzimeket termel, amik kezdetben a növényi szövetek lágy, vizenyős felpuhulását, majd rothadását okozzák. Jellegzetes szag társul mellé. Főleg tárolás során megjelenő betegség.
Védekezés: Megfelelő hőkezelés, folyamatos szellőztetés tárolás alatt.
Közönséges gumórothadás (Rhisopus spp., Botrytis spp.)
Kórkép: A közönséges gumórothadást kórokozó gomba idézi elő. A gomba tünetei a gumó felszínén krémsárga, szürke penészgyep párna jelenik meg. A betakarítás során keletkező sérüléseken jelenik meg a fertőzés a tárolás alatt, fő ok a nem megfelelően történő hőkezelés. A Rhizopus által okozott lágyrothadás némi hasonlóságot mutat a bakteriális lágyrothadással, mivel mindkettő vizes, húsbomló rothadást okoz, és mindkettő vonzza a gyümölcslegyeket. A bakteriális rothadás azonban kellemetlen szagot áraszt, míg a Rhizopus rothadás kellemes erjedt szagot áraszt, amely vonzza a gyümölcslegyeket.
Védekezés: Csávázással, illetve gombaölőszeres beöntözéssel megfelelően tudunk védekezni ellene, valamint a megfelelő hőkezelés. Fontosak azonban a betakarításkori körülmények. Például a betakarításkor a heves esőzés és az alacsony hőmérséklet megnöveli a fertőzés lehetőségét
Scurf (Monilochaetes infuscans)
2021-ben betakarítás során már több termelő jelzett egy betegséget, amelyet az édesburgonya gumó héján észleltek. Magyar neve még nem ismert angolul scurf-nak hívják, amely egy gomba betegség és csak édesburgonyában okoz problémát.
Tünetek: A tünetek apró barna foltokként jelennek meg a húsos gumófelszínen. Ezek megnagyobbodnak és összeolvadnak, hogy elszíneződött, felületes, nekrotikus, különböző méretű és alakú, határozott körvonal nélküli tüneteket okoznak. A folt vagy sérülés színe a héj színétől függ, a rézszínű héjú fajtáknál barna, a vörös héjúaknál pedig majdnem fekete sérülésekkel. Csak a gumó héját érinti a fertőzés, de ez a tárolás során fokozott vízveszteségét okozhat. A növény föld feletti részei nem érintettek, kivéve, ha fertőzött talajjal érintkeznek. A gomba fertőzött talajából/termesztő közegéből a dugványokkal terjed a szántóföldre. A gomba rövid ideig talajlakó, de a szerves anyagban gazdag talajban, például állati trágyában hosszabb ideig is életképes maradhat. A betegség súlyosabb a kötött talajokon.
Védekezés: A szaporító telepen higiéniai rendszabályok betartása. Steril föld használat. Vetésforgó (2-3 év lazább talajokon és 3-4 év kötött talajokon).
Fuzáriumos gyökér és felületi rothadás (Fusarium oxysporum, Fusarium solani)
Ezek a gombák talajlakó gombák, és sok éven át megmaradhatnak a talajban. A fertőzés általában a betakarítás során és azt követően szerzett sebeken keresztül történik.
Tünetek: A Fusarium oxysporum által okozott felületi rothadás a húsos gyökereket általában a tárolás során, a betakarítás során keletkezett sebeken keresztül fertőzi meg. Azonban a betakarításkor is jelen lehet a hasadás vagy a rovarok vagy fonálférgek táplálkozása által károsított gyökereken. A tárolt gumókon kör alakú, világos- vagy sötétbarna, száraz és szilárd sérülések találhatók. Lassan terjed a kéregszövetre, de általában nem jut túl az érgyűrűn. A gyökér felszíne összezsugorodik, az alatta lévő hús pedig kiszárad. A Fusarium solani által okozott fuzáriumos gumórothadást kezdetben nehéz megkülönböztetni a felületi rothadástól. A Fusarium gumórothadás fejlődése során azonban behatol az érgyűrűbe, és a sérülések céltábla-szerű mintázatot kapnak, koncentrikus világos- és sötétbarna gyűrűkkel. Előrehaladott stádiumban a sérülések belsejében lencse alakú üregek alakulnak ki, amelyek gyakran fehér penészrostokat tartalmaznak.
Védekezés: Egészséges szaporítóanyag használata. A gumókat akkor szedje fel, amikor a talaj nem túl nedves és kerülje el a betakarítás közbeni sérüléseket
Édesburgonya madártollszerű-foltosság vírusa (Sweet Potato Feathery Mottle Virus)
Tünetek: Az egyik legjelentősebb batátavírus, amelyet a levéltetvek terjesztenek, illetve a szövetnedvvel is átvihető, az édesburgonya madártollszerű-foltosság vírusa (SPFMV). Maga a fertőzés legtöbbször tünetmentes. Esetenként enyhe kör alakú klorotikus foltok jelennek meg, illetve a levélerek mentén enyhe világoszöld mintázat alakulhat ki. A fertőzés az akut tünetek az új leveleken, fiatal hajtásokon észlelhető. A krónikus tünetek az idősebb leveleken válnak újból láthatóvá, amik erősen klorotikus, lilás elszíneződésű foltok formájában jelentkeznek. A vírus fennmaradását általában a fertőzött gumók biztosítják. Mivel sok esetben az áruként megtermelt édesburgonya kerül hajtatásra, így aztán a vírus megfertőzi az új nemzedékeket is. A legjelentősebb károkat a vírus komplexek okozzák. Ekkor a batáta hatalmas lombozata megbetegszik és a gumóhozam is jelentősen csökken. Ilyen betegség komplex az édesburgonya vírus komplex (több vírus vesz részt a fertőzésben) pl.: SPFMV+SPCSV (édesburgonya klorotikus satnyulás vírusa). Fontos, hogy a hajtatásra felhasznált gumók vírusmentesek legyenek, mivel a palánták állapota nagyban függ a felhasznált gumóktól.
Védekezés: Már a hajtatás során is védekezni kell az esetleges levéltetű fertőzéstől. A jó szaporítóanyag felhasználásával jelentősen növelhető a hozam. Érdemes figyelni arra, hogy a palánták megbízható helyről származzanak. Ez minimalizálja a batátavírusok terjedését és segíti a többlethozam elérését.
Édesburgonya sárga satnyulás vírusa (Sweet Potato Chlorotic Stunt Virus)
Az édesburgonya klorotikus satnyulás vírusa Európában karantén vírus és az édesburgonya termesztésben az egyik legveszélyesebb. Magyarországon is kimutatták a dél-alföldi régióban.
Tünetek: A növény csökött lesz, vissza marad a fejlődésben, levélsárgulás és hervadás tünetei jelentkeznek.
Védekezés: Vírusmentes szaporítóanyag haználat, valamint a vektorok (levéltetű, üvegházi molytetű) elleni védekezés.
Egyéb abiotikus problémák
Bevezető
A kedvezőtlen környezeti feltételek számos tünetet okozhatnak, amelyek közül sok hasonlíthat a betegségek vagy kártevők károsodásának tüneteihez. Mielőtt arra a következtetésre jutnánk, hogy egy probléma valamilyen betegség vagy rendellenesség következménye, fontos mérlegelni, hogy a környezeti tényezők okozhatták-e a problémát. A kedvezőtlen környezeti feltételek közé tartozhat a túlöntözés, a hosszan tartó szárazság, a hideg hőmérséklet a szántóföldön vagy a tárolóban.
Napégés
Amikor a hőmérséklet 38 Celsius-fok fölé emelkedik napégés tüneteit észlelhetjük az édesburgonya levélzetén. A magas hőmérséklet hatására a talaj gyorsabban kiszárad, és a növények gyökerei is kiszáradhatnak. Ilyenkor a növényeken a napégés tünetei jelentkezhetnek, mint például a levelek sárgulása, majd barnulása. Nagyon fontos, hogy ebben az időszakban biztosítsuk a megfelelő vízmennyiséget a növényeink számára.
Lignifikáció
Ideális termesztési körülmények között a járulékos gyökerek raktározó gyökerekké alakulnak, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén, ugyanazon járulékos gyökerek röviddel az ültetés után a ceruzagyökerek képződéséhez vezet. A túlöntözés és a száraz talajba való ültetés is károsan hat a gyökérfejlődésre. Az ültetés után nagyon fontos az iszapoló öntözés az édesburgonya dugványoknak. A hideg talajba való ültetés károsan hat a raktározó gyökerek kialakulására. Az ültetés utáni 2 hét fogja eldönteni, hogy a járulékos gyökérből ceruza vagy raktározó gyökér lesz. A léghőmérséklet is fontos szerepet játszik a raktározó gyökerek kialakulásában, az ültetési időszakban 25-31 °C nappali és 17-21 °C éjszakai hőmérséklet ideális a raktározó gyökerek fejlődésének. A 15 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet károsan hat a raktározó gyökérzet kialakulására.
Hő és víz stressz hatása
Tünet: A gumók belseje szivacsossá válik, majd szabálytalan alakú üregek figyelhetők meg a gumó belső szövetében.
Védekezés: Tartós meleg esetén ügyeljünk arra, hogy vagy kora reggel vagy a késői órákban öntözzünk.
Tápanyag visszavétel
Az ültetés utáni 80. napon észlelünk lilás, nekrotikus tüneteket a lombozaton. Nem kell megijedni nem tápanyag hiányról van szó, hanem ilyenkor kezdi vissza szívni a tápanyagot a gumó a lombozatból. Vannak olyan édesburgonya fajták is, amelyeknél a lilás szín egy fajtabélyeg, de ezeket a lilás elszíneződéseket már a fenológiai fázis elején észleljük.
Gyomirtás
A gyomirtásról
Az édesburgonyának nincs specifikus gyomnövénye. Nagyon változatos a gyomflórája, amely legfőképpen függ a talajtípustól. A gyomirtás az ültetés során csak az első négy-hat hétben szükséges, mivel később a legtöbb édesburgonya-növény teljesen és hatékonyan fedi le a gyomokat. A hatékony gyomirtás a sikeres édesburgonya termesztés egyik kritikus szempontja, mivel a gyomok versenyeznek a tápanyagokért, a vízért és a napfényért. A gyomok rontják a terméshozamot és minőséget. A gyakori vetésforgó előnyös a gyomnövények csökkentésében, mivel alternatív gyomirtó szerek alkalmazása csökkenti a gyommagtermelést és a későbbi felszaporodásukat. A mechanikai gyomirtást (kapálást, rotátorozást) a gyomnövények korai fejlődési szakaszában kell elvégezni, majd később az édesburgonya indái úgy benövik a talajfelszínt, hogy elnyomják a gyomokat. Esetileg engedélyezett az édesburgonya kultúrában a Dual Gold 960 EC (S-metolaklór) használata, ami egy kiemelkedő szelektivitású preemergens (ültetés előtti, csírázásgátló) egyszikűirtó szer, jelentős magról kelő kétszikű irtó hatással.
TEKINTSE MEG SZAKMAI KÉPTÁRUNKAT
AZ ÉDESBURGONYA HŐKEZELÉSE ÉS TÁROLÁSA
A betakarítást száraz esőmentes időpontra ütemezzük,
hogy a gumókat tisztán és földmaradványoktól mentesen tudjuk betárolni. A betakarítás alatti legfontosabb feladat, hogy minél kevesebb sérülést okozzunk a termésen. A gumóhéj szilárdságának és a gumó eltarthatóságának fokozására, a gumó-sérülések kezelésére, illetve a beltartalmi értékek (elsősorban a cukortartalom) beállítására egy 5-8 napos utókezelést, más néven gyógyítást kell elvégezni. Ehhez a tárolótérben 28 – 30 °C fokos hőmérsékletet, 80% relatív páratartalmat tartsuk. Ellenőrizzük a gumó hőmérsékletét és ha átmelegedtek, onnantól számítsuk a hőkezelés kezdetét. A hőkezelés alatt rendszeresen szellőztessünk, pára mentesítő berendezést használjunk, mivel ilyenkor magas a páratartalom. Páratartalom mérésére szerezzünk be egy higrométert, amely nemcsak a páratartalmat hanem a levegő hőmérsékletét is méri. Érdemes több helyen hőmérőt elhelyezni a tárolóba. Milyen eszközökkel végezhetjük el a hőkezelést? Fűtő ventilátorral, hősugárzóval, fűtésre optimalizált klímával és egyéb fűtésre alkalmas berendezéssekkel.
A batáta hosszabb távú tárolására
a 13-15°C fok környéki hőmérséklet a legalkalmasabb, szintén 80% relatív páratartalom mellett a folyamatos szellőztetést biztosítani kell. Ilyenkor már lecsökken a páratartalom, ekkor érdemes egy párásító berendezést betenni a tárolóba, ha szükséges.
A tárolás ideje alatt gondoskodjunk a megfelelő légcseréről és időszakonként válogassuk át a gumókat. Nagyon fontos, hogy úgy helyezzük el a tároló térben a betakarított termést, hogy ne érintkezzenek a ládák a fallal, valamint a későbbi válogatás során könnyen hozzá tudjunk férni a terméshez. A legalkalmasabb M10-es vagy M30-as ládákban tárolni a gumókat, de nagyobb mennyiség esetén alkalmazhatunk fa valamint műanyag konténert is. Ha nem tartjuk be ezeket az előírásokat akkor hosszabb ideig nem tudjuk eltartani az édesburgonya termésünket. Ha pedig követjük a leírást akár fél-egy évig is biztonságosan tárolhatjuk a termésünket. Nagyon fontos, hogy a tárolás alatt is folyamatosan végezzünk válogatást, mert szinte mindig fogunk találni olyan gumókat, amelyek rothadnak és ha időben eltávolítjuk ezeket, akkor nem fertőzik meg az egészségeseket. Ha muslicákat észlelünk a tárolóban, akkor az biztos, hogy a batáta rothadását jelzi, mivel a muslicák az ecet savas erjedésre jönnek. Ezért a folyamatos válogatást, ellenőrzést, szellőztetést be kell tartani.
Miért érezzük édesebbnek az édesburgonyát a hőkezelés után?
Összehasonlítottuk, hogy a hőkezelés hatása mennyire befolyásolja a beltartalmi értékeket. A gumó beltartalmi vizsgálatait elvégezve, arra a következtetésre jutottunk, hogy a hőkezelés csökkenti a beltartalmi értékeket mind a nyersfehérje, nyerszsír nyersrost, hamu, karotin valamint a szárazanyag tartalmat, ellenben a cukorfok (Brix %) a hőkezelés hatására növekedett. A betakarított édesburgonya hőkezelés előtti értéke: 15.30 Brix %, hőkezelés utáni értéke: 21,20 Brix %. Ebből arra következtetünk, hogy a hőkezelés hatására alakul át a keményítő cukorrá az édesburgonyában.
AZ ÉDESBURGONYA HAZAI TÖRTÉNETE
A batáta meghonosítására irányuló törekvések
Hazánkban a batáta meghonosítására irányuló törekvések több mint 100 éves múltra tekintenek vissza. Úttörőnek tekinthetők azok a kísérletek, amelyeket Surányi János és Gyárfás János nevéhez fűződnek. Az Országos Magyar Királyi Növénytermelési Kísérleti Állomásán zajlottak a kísérletek 1913-as és 1914-es években. A kísérletek fő célja annak vizsgálata volt, hogy e gyökérgumós növény szántóföldi termesztésével mekkora sikert lehet elérni hazánkban, másrészt az, hogy melegházi, illetve melegágyi palántázással biztonságosabb-e a termesztése. A szabadföldi kísérleteket 1913-ban a magyaróvári, 1914-ben a kassai kísérleti kertben végezték, ahol bebizonyították, hogy melegágyi palántázással a batáta termesztése hazánkban is megoldható.
Az eredmények alapján, az ország melegebb, déli részein szabadföldi termesztéssel is sikert lehet elérni, különösen akkor, ha a talaj, illetve az éghajlati viszonyok kedvezően alakulnak. Az édesburgonyával beállított kísérletek nem folytatódtak a háború kitörése miatt. Az 1949-1950. években újabb kísérletek kezdődtek id. Porpáczy Aladár kertészmérnök Úr vezetésével a Fertődi Kísérleti Gazdaságban. A három évi kísérleti eredményekből megállapították, hogy a batáta eredményesen termeszthető hazánk ökológiai és agrotechnikai viszonyai között. Arra a következtetésre jutottak, hogy a termésmennyiséget az időjárás alakulása nagyban befolyásolja és helyesen alkalmazott agrotechnikával a burgonyánál nagyobb termést lehet betakarítani.
A jelen korszak honosítási kísérletei Magyarországon Horváth Lajos nevéhez fűződnek, aki ezt 1986-ban kezdte a Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK) jogelődjénél, Tápiószelén. A kísérleteinek eredményei szintén arra vezettek, hogy a batáta sikerrel termeszthető Magyarországon. A termesztéstechnológia kidolgozása mellett, munkájának fontos eredménye a 2003-ban állami minősítést nyert sárgásfehér húsú Tápiói 96 fajta.
Az 1990-es évek elején, Ásotthalmon Váraljai Dénes kezdett batátatermesztési és honosítási kísérleteket, melyet jelenleg a Bivalyos Tanya Családi gazdaságban folytatnak. Ásotthalmi-12 narancssárga húsú fajtájuk 2015-ben kapott állami elismerést, melynek fajtatulajdonosa Ásotthalom Község Önkormányzata.
