Az édesburgonya gazdaságos termesztéséhez az öntözés elengedhetetlen. A legmegfelelőbb a csepegtető szalag, mikroszórós vagy dobos rendszer, de bármilyen más módon is öntözhető.
Fontos elmondani, hogy a következőkben a talaj nedvességtartalmáról beszélünk, a grafikon is ezt mutatja, nem a locsolás gyakoriságáról. Azért nem lehet általánosítani az öntözés sűrűségét, mert a különböző típusú talajok más-más vízmegtartó képességgel rendelkeznek. A kötöttebb talajok lassabban, a lazább homoktalajok pedig gyorsabban száradnak ki. Ültetéstől folyamatosan oda kell figyelnünk termőközegünk nedvességtartalmára a következők szerint:

• 0-3. napig: vízzel telített legyen a talaj (100%). A dugványok járulékos gyökerei a beiszapolt talajban tudnak a legjobban kifejlődni. A rendszeres, kisebb mennyiségű víz kijuttatása előnyös a tápanyag kimosódás ellen.
• 4-14. napig: a talaj nedvességét kb 50%-ig csökkentjük. Kritikusan fontos, hogy ebben az időszakban, az ültetést követően, a gyökérképződés időszakában ne forduljon elő szárazság, mert az elfásult (ceruza) gyökérzetet eredményez.
• 15-40. napig: fokozatosan (nem azonnal!) csökkentjük a vizet, körülbelül 30% nedvességtartalomig. Ez a vízmennyiség a növény számára kevés, a talaj túl száraz, a lombozat a hervadási pont közelében van, a déli nagy melegben a növény nyugodtan meg is lankadhat. A 30-40 nap közötti szárazabb környezet a növényt arra ösztönzi, hogy a tárológyökereit fejlessze, azaz a terméshozamra nagyon előnyös. Ezen időszak végén, kb. az 5-6. héten már láthatóak a tárológyökerek vastagodásai.
  Ezen a ponton mindenképpen szükséges egy próba ásás, hogy megtudjuk, hogy a vastagodás elindult-e már. Amennyiben nem, gondoskodjunk a megfelelő mértékű talajnedvesség csökkentéséről.
• 41-100. napig: kb. 50 százalékos talajnedvességet tartunk.
• 100. naptól nem locsoljuk a batátát, vagy tenyészidőszaktól függően felszedés előtt 2-3 hétig ne öntözzük, mert ha így cselekszünk, a batáta héja megkeményedik és felszedéskor kevésbé sérül.