Palánta vs Dugvány

Palánta és dugvány dilemma az édesburgonya termesztésben.

Miért ajánljuk a dugványt?

A kérdésre a válasz tömören:

  • a dugvánnyal nagyobb hozamot lehet elérni, mert több nóduszból tudnak a gyökerek eredni, ami nagyobb kötésszámot eredményez
  • a dugvánnyal szebb formájú gumókat lehet termelni
  • a dugvánnyal egységesebb méretű, homogénebb termést lehet betakarítani

Nem véletlen tehát, hogy a legnagyobb amerikai és európai gazdaságokban is ezt az ültetési módot alkalmazzák. Minden kérdés fontos, mikor eredményt szeretne elérni az ember. Nálunk, a mezőgazdaságban van olyan tényező, amire nincs ráhatásunk. Igen, az időjárásra gondolunk. Persze, ha nincs eső, locsolunk, ha hideg van, fűtünk vagy várunk, és így a legtöbb esetben megóvjuk a növényt vagy a termést a károsodástól.

Vannak azok a tudáson és tapasztalaton alapuló kiszámítható hatásfokú ismeretek, amelyeket úgy érezzük minden batáta-termesztéssel foglalkozó vagy foglalkozni vágyó gazdának szeretnénk átadni.

Ilyen hasznos információ, ha értjük és előre tudjuk a palánta és a dugvány ültetése közötti hozambeli és betakarítási feladatok adta különbségeket.

Köztudottan az édesburgonya a meleg égövi, laza talajszerkezetű területeken őshonos és ellentétben bármelyik másik hazai, palántáról termesztett zöldséggel, az édesburgonya nem termést hoz, hanem megvastagszik a gyökere, így alakulnak ki a gumók.

Mikor számíthatunk hát szép formájú és nagy hozamú termésre?

Ha a növény gyökere könnyedén hatol a földbe, több ízesülésből eredhet, a gumók nem akadályozzák egymást a növekedésben és nem tekeredik meg, még kiültetés előtt.

A palánta gyökere az ültető tőzegben korlátozott helyen van. A helyhiány miatt így a gyökér meggörbül, sőt körbenőheti a tápkockát. Aminek egy paradicsompalánta esetén örülünk, hogy de szép életerős gyökerek kunkorodnak a tőzeg körül, az, az édesburgonya esetében kerülendő, mert kiegyenesedni már nem fognak, csak ebben az állapotukban növekszenek és vastagszanak tovább.

Dugvány ültetésével elérhető, hogy több ízesülés kerüljön a föld alá.

Jelentősen növelve ezzel a kötésszámot és ezáltal a megtermett gumók mennyiségét. Minden ízesülésüknél képes az édesburgonya gyökeret ereszteni, ezért ültetéskor csak a dugvány hegye álljon ki a földből. A gyökerek a termesztési helyen erednek meg, a tekeredés veszélye sem áll fenn.

Az egyenes gyökérkék szépen futnak a talajban és helyük is lesz megvastagodni, tehát a hozamot ilyen módon is befolyásolhatjuk, méghozzá pozitív irányba.

Szakmai partnerünk, a Louisianai Állami Egyetem (USA) szakértői csapata számos kísérletben igazolta, hogy a hosszabb dugványok és a közel vízszintesen történő ültetési mód alkalmazásával magasabb terméshozam érhető el a batátatermesztés során. Természetesen ennek megvan a logikus, tudományos magyarázata is. A hosszabb dugványok legnagyobb előnye, hogy több nódusz kerül a talajba. Ennek hatására egyenletesebb lesz a gumók fejlődése és több gumó képződik, ami nagyobb terméshozamot eredményez.

A képen látható a dugványon képződött nagy számú termés és megfigyelhető az első osztályú gumók nagyobb aránya és a gumók homogenitása.

Scroll to Top