Az édesburgonya öntözése és tápanyagpótlása –ültetési utáni teendők
Sok-sok év tapasztalata és megannyi külföldi tanulmányút után elmondhatjuk, hogy az ültetés körüli teendők a legfontosabbak az édesburgonya termésünk tekintetében.
Korábban írtunk már arról, hogy miért dugvány és nem palánta, amit ajánlunk (https://bivalyos.hu/palanta-es-dugvany-dilemma-az-edesburgonya-termesztesben). A talaj-előkészítésről is értekeztünk.(https://bivalyos.hu/edesburgonya-talaj-dilemma)
Most pedig ott tartunk, hogy a dugványunk egy nem túlforró napszakban bekerült a földbe. Ilyenkor akkor is iszapoljuk be a növénykét, ha volt alkalmunk előre belocsolni a talajt. A batáta nagyon vízigényes trópusi növény, napi 1 liter/tő vízmennyiséggel számoljunk az öntözésre való felkészüléskor. Az, hogy kézzel vagy csepegtetővel oldjuk meg, tulajdonképpen mindegy, de homoktalajon a gyorsan elszivárgó víz miatt inkább a hosszabb időtartamra nyújtott csepegtetést ajánljuk. A sok víz azért fontos, mert a dugványból ekkor erednek meg a gyökerek, amelyek számunkra akkor értékesek, ha jól megvastagszanak és úgynevezett tároló gyökerekké alakulnak. Az édesburgonya gyökerén kialakult megvastagodások nem mások, mint a gumók, amiért termesztjük a növényt. A későbbiekben is fenntartott magas vízadagok biztosítják, hogy szép nagy gumók fejlődjenek a töveken.
Az édesburgonya tápanyagigénye
Ha volt alkalmunk talajvizsgálatot végeztetni és tudjuk, hogy milyen tápanyagarányok vannak a földünkben, mindenképp előrébb járunk, de általánosságban elmondható, hogy a talajok 180-200 mg/kg AL-odható K2O tartalma (kálium), valamint 150-160 mg/kg AL-oldható P2O5 (foszfor) tartalma jónak mondható. Az édesburgonya esetében kerüljük a magas nitrogén utánpótlást, mert a batáta intenzív lombosodással reagál a sok nitrogénre, ami önmagában még jól is jöhetne, hiszen az így kialakuló talajtakarás miatt visszaszorulnak a gyomok. Sajnos azonban a levelek túlzott fejlődése a gyökerek visszamaradását eredményezi, és ceruza gyökér alakul ki a tövünk alatt a jól megtermett gumók helyett. A növények számára felvehető ásványi nitrogén mennyiségét a talaj humusz tartalma is befolyásolja. Minél több a humusz, annál több a növény számára hasznosítható nitrogén is a talajban. Az alábbi táblázat talajtípusokként mutatja, mi számít gyenge vagy igen jó humusztartalmú talajnak.
Amit mindenképpen, már az ültetéskor juttassunk ki, az a foszfor és a kálium. A foszfor tartalomra talajunk mésztartalma (CaCO3) lesz még befolyással. Azoknál a talajoknál, ahol a mész tartalom meghaladja a 15%-ot, jelentős foszfor lekötődésre számíthatunk, amit figyelembe kell venni a foszfor adagok megállapításánál
Az elővetemények hatása az édesburgonyára
Amit még javaslunk számításba venni, az földünk előélete, azaz, hogy milyen növényeket termesztettünk az édesburgonya előtt az adott területen. Az elővetemények sorában kifejezetten rossz ómen a lucerna, hiszen rengeteg nitrogént hagy maga után a talajban és minden olyan növény, ami elősegíti a talajlakó kártevők elszaporodását. Ilyenek például a gyökérzöldségek.
Az édesburgonya tekintetében jó előveteménynek számítanak a konyhakerti zöldségfélék, napraforgó-zab keverék és a rozs. Tapasztalataink szerint az édesburgonyát nyugodtan lehet többször is ugyanarra területre ültetni.
Mindenkinek sok sikert, nagy hozamot és jó időt kívánunk a batátaszezonra!
